Például, hogy nem sikerült néhány brassói hazaffynak megakadályoznia a szentgyörgyi Andrei Mureşanu színház románellenes előadását. Vagy nem tudtak felszállni az F–16-os harci repülőgépek, mert jeges volt a felszállópálya, amiből egyesek rögtön azt a következtetést vonták le, hogy az időjárási viszonyok bizony megakadályozhatják egy háború kitörését is. Az már durvább, hogy a német köztelevízió (ZDF) azt állította, hogy Románia „Erdély elcsatolásának 100. évfordulóját ünnepelte…” Ez hatalmas felháborodást váltott ki, és követeltük a hiba kiigazítását. A németek látván a december 1-jén felvonuló katonai erőket, valószínűleg megrettentek, hogy netán hadat üzenünk nekik, és rögtön helyesbítettek. Az egyesülés annak a százezer részvevőnek köszönhető, akiknek 1918. december elsején a Magyar Államvasutak ingyen vonatokat biztosítottak Gyulafehérvárra. December 22-ére a magyarok ellennagygyűlést szerveztek Kolozsvárra, de a kis naivak nem tudták, hogy rájuk nem érvényes az önrendelkezés wilsoni elve. Most még annyi türelmük sem volt, mint 1918-ban, és már december harmadikán autonómiát kérve törvénykezdeményezést tettek a parlament asztalára.
Azt mondják, megérezték a vérszagot, s hogy a szociáldemokraták elvesztették többségüket a képviselőházban, és ezért most aljas zsarolással hánytorgatni kezdték a gyulafehérvári nyilatkozat be nem tartását, és speciális autonómiát próbálnak elérni ott, ahol jelentős arányban élnek. A Realitatea tévé Talk News adásába két estére is összetrombitáltak négy-négy politikust is az elfogadhatatlan, galád cselekedetre reagálni. A Népi Mozgalom Pártja részéről (NMP) Marius Paşcan volt Maros megyei prefektus ecsetelte, hogy a három érintett megyében máris mindent a magyarok uralnak. Mindkét fél meghallgattatott, első este melegében felhívták Korodi Attilát is, akitől melegen érdeklődtek a törvénykezdeményezés iránt. A műsorvezető, Denise Rifai úgy gesztikulált, hogy majdnem kirepült a tévéből, miközben az alkotmány egyes pontját ismételgette, a szent, egységes, oszthatatlan hazát védve. Feltettek néhány jó keresztkérdést Korodinak, akinek válaszai kissé csetlős-botlósra sikerültek. Jó lenne, ha felkészülnének képviselőik, mert a magyarok egész nap otonómiáznak, de a kérdésekre bizony a kérdezők csak általános válaszokat kaptak. A beszélgetésen részt vevő román szereplők szerint a két és fél megyében magyar tanácselnökök és polgármesterek uralkodnak már mindjárt harminc éve, és a pályázatokat azzal nyeretik meg, akikkel akarják, mégis Hargita és Kovászna az ország legszegényebb vidékei közé tartozik.
Következő napra az élő adásba is meghívták Korodi Attilát, de helyette Tánczos Barna jelent meg, akit szintén alaposan megtánczoltattak. A hangulat ugyan kissé békésebb volt. Paşcan úr helyett Robert Turcescu (szintén NMP-s) vett részt az eszmecserén, aki előre elátkozta azokat, akik esetleg megszavazzák a törvényt. Aztán Tánczos Barna azzal vigasztalta a résztvevőket, nyugi-nyugi, ez csak tervezet, és ha netán figyelmetlenségből meg is szavazná a parlament, az alkotmánybíróság próbáját is ki kell majd állnia. Arról el is feledkezett, hogy egy ilyen törvényt mindig megtámad az elnök, Iohannis. Szóval mindenki mondta szaporán a magáét, mint mikor a társaság mulatozás idején eljut az ittasság utolsó szakaszába, és mindenki beszél, és senki nem hallgatja, mit mond a másik.
Vigasztaló, hogy ha hadseregünk a külső ellenséggel lenne netán elfoglalva (mert állítólag Moldva Köztársaság és Magyarország máris harapófogóba fogott és Oroszország fenyeget!), akkor az autonómiázó belső ellenségek ellen hatékonyan olyan harci eszközökkel is fel lehetne lépni, amilyenek Buzău megyében elsején verték a taktust. Az ott fellobogózott kukásautókkal, amelyeket buldoexkavátor követett, és azokon nemzeti zászlót lengető köztisztaságiak integettek és szalutáltak, seprűkkel is felfegyverkezve, könnyedén el tudnák takarítani az autonómiát követelő szemeteket.