Novák Csaba Zoltán RMDSZ-es szenátor házigazdaként elmondta: az erdélyi magyarság száz éve vált kisebbséggé, és azóta az anyanyelvű oktatás ügye folyamatos küzdelem számára, hiszen a román állam részéről számos kísérlet történt annak akadályozására, visszaszorítására.
Fernand de Varennes elmondta: a tájékozódás a fő célja, hiszen az ENSZ szakértőjeként feladata fogadni a kisebbségek részéről érkező panaszokat, majd felkérni az illető kormányokat a helyzet tisztázására. A különmegbízott felajánlotta segítségét e téren.
Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő azt emelte ki, hogy a romániai törvények első ránézésre jól mutatnak, de ugyanez nem mondható el az alkalmazásukról. Kiemelte: a jogi keret ott a legsérülékenyebb, ahol a magyarság számaránya 10 százalék körüli és egy-egy osztályt vagy tagozatot tudnak működtetni, ugyanis ott a legerősebb az asszimilációs nyomás.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke elmondta, hogy Romániában mintegy 150 ezer nemzetiségi gyerek vesz részt az anyanyelvű oktatásban, akiknek zöme magyar. Több mint 2000 helyszínen zajlik magyar nyelvű oktatás. Az ügyvezető alelnök a felsőoktatásra is kitért, és felhívta a figyelmet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetére, ahol nem alkalmazták az oktatási törvény előírásait, így nem hozták létre az egyetemen belül a magyar intézeteket.
A kisebbségi különmegbízott Ferencz Csabával, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tájékoztatási alelnökével is találkozott, aki ismertette az SZNT másfél évtizedes munkáját, és nyomatékosan felhívta a figyelmét a székelységet ért súlyos jogsérelmekre, különös tekintettel azokra, amelyek Románia uniós csatlakozása után történtek.