Oroszország befejezte grúziai békefenntartó hadműveletét, s egyben ideiglenes fegyverszünetet hirdet, mert elérte minden célját, és megvalósította a békefenntartó misszió mandátumát: helyreállította a status quót, megvédte a rendet és a Dél-Oszétiában élő orosz állampolgárokat — mondta tegnap Moszkvában Dmitrij Medvegyev orosz államfő a Nicolas Sarkozy francia elnökkel tartott megbeszélés után. Közölte az is, hogy a rendezést illetően a következő alapelvekben állapodott meg Sarkozyvel: az orosz katonák és a grúz fegyveres erők visszavonulnak a fegyveres konfliktus kezdete előtti pozíciókba — ez a Dél-Oszétiába erősítésül küldött orosz egységek kivonását is jelenti —, az erőszak alkalmazását el kell kerülni, végleg be kell szüntetni minden harci cselekményt, szabad utat kell nyitni a humanitárius segélyeknek, s a nemzetközi közösség hozzálát Dél-Oszétia és Abházia majdani státusa és a térség szilárd biztonsága garantálásához szükséges intézkedések megvitatásához.
Az orosz államfő kijelentette: a dél-oszétiai békéhez az út akkor nyílik meg, ha Grúzia elfogadja és teljesíti a javasolt rendezési elveket, vagyis most Tbiliszin a sor. Medvegyev szerint Moszkva válasza Grúzia dél-oszétiai fellépésére optimális volt, amennyiben megakadályozta, hogy a konfliktus sokkal több áldozatot követeljen. Moszkvának nem is volt más választása, s az elmúlt napok megmutatták, hogy a válasz egyben a lehető leghatékonyabb és legkövetkezetesebb is volt. Szavai szerint az orosz katonai erő mozgósítására azért volt szükség, mert Grúzia tüzérséget és légierőt vetett be a békés polgári lakosság ellen, és az orosz katonák békefenntartó missziójának teljesítése nyitotta meg az utat a békés rendezéshez.
Nicolas Sarkozy szerint ,,normális dolog, hogy Oroszország meg akarja védeni határain belül állampolgárai és a határain túl az orosz anyanyelvű emberek érdekeit, de az is érthető, hogy a nemzetközi közösségnek érdekében áll Grúzia szuverenitásának, területi épségének és biztonságának megőrzése". Sarkozy kifejezte Európa készségét arra, hogy részt vegyen kaukázusi békefenntartó missziókban, az ottani konfliktusok rendezésében, mivel a dél-oszétiai konfliktus is Európa határán zajlott. Európa és Oroszország kapcsolata pedig stratégiai kérdés a francia elnök szerint.
Grúzia úgy döntött, hogy felmondja az orosz békefenntartók abháziai jelenlétéről 1994-ben kötött szerződést — jelentette be tegnap Tbilisziben Mihail Szaakasvili grúz elnök. A grúz törvényhozás előtt tartott nagygyűlés 50—70 ezresre becsült hallgatósága előtt az államfő egyben kijelentette: az abháziai orosz csapatokat Grúzia megszálló haderőnek tekinti. Szaakasvili azt is közölte, hogy a tbiliszi vezetés döntéséről tájékoztatta az Egyesült Államok elnökét és a világ más vezető országainak képviselőit. Grúzia mostantól Abháziát és Dél-Oszétiát Oroszország által megszállt területnek tekinti — fűzte hozzá.
A grúz államfő bejelentette, hogy Grúzia kilép a volt szovjet tagköztársaságok nagy részét tömörítő Független Államok Közösségéből (FÁK). Beszédében azt is közölte, hogy Tbiliszi kilépésre biztatja Ukrajnát és más FÁK-tagországokat is.
A NATO-tagországok tegnap megerősítették azt az álláspontjukat, hogy Grúzia területi épségének fenn kell maradnia — jelentette be Jaap de Hoop Scheffer főtitkár azt követően, hogy a szövetség döntéshozó, nagyköveti tanácsa meghallgatta Szalom Szamadasvili grúz nagykövetet az orosz—grúz fegyveres konfliktusról. Brüsszeli sajtótájékoztatóján a holland politikus azt is hangoztatta, hogy a volt szovjet köztársaságban vissza kell állítani a harcok kezdete előtti, azaz augusztus eleji állapotot.
Kivonultak a grúz erők a szakadár Abházia területén lévő, de eddig grúz ellenőrzés alatti Kodori-szorosból — közölte tegnap Sota Utiasvili grúz belügyminisztériumi szóvivő a francia hírügynökséggel. Az abház fegyveres erők tegnapra virradóra támadást intéztek a grúz erők ellen, hogy kiszorítsák őket a Kodori-szorosból — jelentette reggel az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség.
A mostani konfliktus múlt szerdán kezdődött, amikor tűzpárbaj zajlott le Grúzia és Dél-Oszétia határvidékén. A dél-oszétiai kormány azzal vádolta a grúz vezetőket, hogy rendszeresen lövetik a tartomány településeit. A tbiliszi vezetők visszautasították ezt, s éppen az ellenkezőjét állították: szerintük Dél-Oszétiából lőttek grúziai falvakat. A nemzetközileg el nem ismert dél-oszét elnök, Eduard Kokojti és ,,kormánya" azt akarja, hogy a tartomány összeolvadjon az Oroszországi Föderációhoz tartozó Észak-Oszétiával. A grúz elnök többször is hangsúlyozta: ,,szükség esetén" Tbiliszi katonai erőt is alkalmazhat, hogy érvényt szerezzen Dél-Oszétiára támasztott igényének.
A grúz kormány csütörtök éjjel úgy döntött, hogy ,,helyreállítja az alkotmányos rendet" Dél-Oszétiában. A grúz erők egész éjszaka a szeparatistákat támadták, és péntek reggel betörtek a dél-oszét fővárosba, Chinvaliba. Délutánra a grúz kormány már azt jelentette be, hogy alakulatai ellenőrzésük alá vonták Chinvalit. Dél-oszét vezetők ezzel csaknem egyidejűleg azt mondták, hogy a csapataik tartják állásaikat, és a város továbbra is dél-oszét ellenőrzés alatt áll.
Oroszország szóban és fegyverrel is kiállt a dél-oszét vezetés mellett, és agressziónak minősítette a történteket. Medvegyev elnök figyelmeztetett: Oroszország nem hagyja büntetlenül állampolgárai halálát Dél-Oszétiában, és leszögezte, országa továbbra is a biztonság szavatolója marad a Kaukázusban. Mint mondta, Oroszország törvényesen tartózkodik Grúzia területén, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően békefenntartó missziót ellátva.
A különféle politikai irányzatokkal rokonszenvező európai lapok annyiban egyetértettek a dél-oszétiai háborúról közölt tegnapi hírmagyarázataikban, hogy a fegyveres konfliktus igazi tétje nem a parányi szakadár terület jövője; a térség nagyhatalmak viaskodásának terepévé vált.
Moszkva azt akarja biztosítani a véres harcokba torkollott orosz—grúz konfliktusban, hogy Grúzia soha ne legyen NATO-tag. Egyúttal más szovjet utódállamokat is figyelmeztetni akar, hogy ők se álmodjanak ilyesmiről — vélekedett tegnap közölt elemzésében a Financial Times brit politikai-gazdasági napilap.
A Svenska Dagbladet szerint is Grúzia szövetségi elkötelezettsége a fő tét a jelenlegi konfliktusban. ,,A nemzetközi közvetítési kísérletek tétje nem csupán a stabilitás minimális szintjének fenntartása a térségben, hanem az is, hogy biztosítsák Grúzia helyét a nyugati világ oldalán" — írta a konzervatív svéd napilap kommentátora.
Nem Dél-Oszétiáról van szó, Dél-Oszétia csak alkalom Putyinnak, hogy újra megmutassa hatalmi ambícióit — írta a francia Libération. Putyin sohasem rejtette véka alá: kész fenyegetésekhez, sőt erőszakhoz is folyamodni, hogy visszaszerezzen valamit Oroszország elvesztett hatalmi pozícióiból. Az orosz államférfi nagyon ért ahhoz, hogy kihasználja a Nyugat gyengeségeit és megosztottságát — olvasható a baloldali liberális francia lapban.
