Az erdélyi hatalomváltásról

2018. december 7., péntek, Belföld

Erdélyi magyar történészek, egyetemi oktatók idézték fel tegnap délután egy kolozsvári konferencián a száz évvel ezelőtti erdélyi hatalomváltást.

A rendezvény annak a háromperces kisfilmnek a levetítésével kezdődött, amelyet Janovics Jenő kolozsvári filmstúdiója készített az 1918. december 22-én tartott kolozsvári nemzetgyűlésről, ahol – válaszként a gyulafehérvári román nemzetgyűlésre – az erdélyi magyarok több tízezres tömege kinyilvánította, hogy „Magyarországgal egyazon népköztársasági állami közösségben kívánnak élni, és az egységes és csonkítatlan Magyarország keretein belül követelik minden itt lakó nemzet számára a teljes egyenlőséget, szabadságot és önkormányzatot”. A némafilm tanúsága szerint az egykori Erdélyi Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács által közösen szervezett nagygyűlésnek román felszólalói is voltak.
A néma mozgóképeken a Kolozsvárra vonattal érkező kalotaszegi küldöttek és az egyetemi ifjúság felvonulása, a város főterét megtöltő tömeg, valamint a nagygyűlés szónokai is láthatók, akiktől kimerevített képeken írásban idéz egy-egy gondolatot a kisfilm. Lönhárt Tamás történész, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanszékvezetője elmondta: a filmet pár nappal az esemény után a pesti mozikban vetítették a filmhíradó részeként.
A hatalomváltás erdélyi eseménysorát felvázoló Fodor János történész felidézte: az 1918. november 28-án Marosvásárhelyen tartott székely nagygyűlésre kihatott, hogy a szervezők nem tudtak megegyezni az ideológiai kérdésekben, ezért ott csak pár ezren vettek részt, a kolozsvári nagygyűlésnek azonban több tízezer résztvevője volt annak ellenére, hogy a benyomuló román hadsereg ekkor már Kolozsvárhoz közelített, és a székelyföldi küldötteket nem engedte eljutni a nagygyűlésre.
Lönhárt Tamás előadásában arra világított rá, hogy a monarchia népei nemzeti tanácsainak a megalakulását IV. Károly uralkodó legitimálta, amikor a monarchia „hűséges nemzeteihez” fordult, és azt is lehetővé tette számukra, hogy a monarchia felbomló hadseregéből nemzeti gárdákat szervezzenek. Hozzátette: a magyarok késlekedtek a nemzeti hadsereg megszervezésével, és ez végzetesnek bizonyult az ország számára. Magyarország területén ugyanis a karhatalom hiánya a rend felbomlásához vezetett, és az antanthatalmak számára is az volt a legfontosabb, hogy biztosítva legyenek az országon átvezető felvonulási útvonalak a szovjetek elleni háborúhoz.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2018-12-07: Belföld - :

Hírsaláta

KÍSÉRT A MÚLT. Nicolae Ceauşescu volt kommunista vezető, illetve Constantin Brâncuşi szobrász vezeti a modern- és jelenkori Románia legmeghatározóbb történelmi, illetve kulturális személyiségeinek listáját – derül ki egy tegnap közzétett felmérésből.
2018-12-07: Belföld - :

Közös érdekeket szolgál (Erdélyi gazdasági fejlesztési program)

Mind a magyar, mind a román kormánynak az a célja, hogy a két ország közötti javuló kapcsolatok dinamikáját fenntartsa – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi nyilatkozatában, miután telefonon beszélt Teodor Meleșcanu román külügyminiszterrel.