Pászkán Zsolt Románia-szakértő szerint a gyulafehérvári nyilatkozat leginkább az akkori erdélyi románok Bukaresttel szembeni félelméről szólt, az erdélyi románok politikai képviselői maguknak akartak autonómiát Bukaresttel szemben, maguknak akartak döntéshozatali lehetőségeket.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértőjét az RDMSZ által benyújtott, az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megígért kisebbségi jogok törvényerőre való emeléséről benyújtott tervezetéről nyilatkozott az M1 televíziónak csütörtökön. Pászkán úgy véli: az erdélyi románok a nyilatkozatnál a magyarokat és a szászokat „előretolták”, mert szerinte kínos lett volna nyíltan kifejezni, hogy Bukaresttel szembeni önállóságot akarnak – az RMDSZ javaslata pedig arról szól, hogy „önrendelkezést, minél közelebb az emberekhez”, és voltaképpen ezt testesíti meg az Európai Unió is.
Arra a felvetésre, hogy Dacian Cioloş volt kormányfő a törvénytervezet visszavonására szólította fel az RMDSZ-t – mert szerinte etnikai enklávék létrehozását javasolja Romániában –, Pászkán Zsolt azt felelte: Cioloş kormányzása idején vették le az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájának napirendjéről a csíksomlyói zarándoklatot, és ő menesztette Marossy Zoltán Temes megyei alprefektust, mert kiállt az autonómia mellett, így „nem is lehet csodálkozni”, hogy elsőként ő állt ki a javaslat ellen.
