Észrevétlenül kifut az esztendő a markunkból – mondta az iskola előtt unokáját váró idős férfi falusfelének. – Azt pedig senki sem tudja kiköbözni, hogy mit hoz nekünk a jövő év. Nem is volna jó tudni – így a másik. Megyünk neki az újabb esztendőnek, lám, itt van a jövő – és még jobban megszorította unokája kezét. Hoztam esőtartót, mert szemerkél az áldás, ebből kéne több a vetésre – zárja szavait. És mint rövid maksai körutunk során meggyőződhettünk: valóban szükség van az áldásra e községben, hiszen az anyagi természetű gondok ellenére tervekben, elképzelésekben nincs hiány, s bár most az adventi elcsendesedés időszakában járunk, mégis azt mondhatjuk, hogy rajtra készen áll Maksa és Sepsibesenyő.
Aszfaltos út Sepsibesenyőn
– Rajt előtti helyzetben csak az lehet, aki még idén belekezdett valami jóba, valami olyan hasznos tevékenységbe, aminek jövőre lesz majd hozadéka a község számára. Mi lenne az, amibe belefogott a lassan lepergő esztendőben a községvezetés? – indítottuk a beszélgetést Deszke János polgármesterrel.
– Kezdjük azzal, hogy abból a kevés pénzből, amit kaptunk, semmi fontosabb beruházást nem tudtunk megkezdeni. Ugyanez volt a helyzet a megspórolt pénzünkkel is: sokat abból sem lehetett megvalósítani. Mindezek ellenére valami eredményt mégis fel tudunk mutatni. Felújítottuk a maksai kultúrotthon belső részét, amely a helybeli református egyházközséggel való szerződés alapján 49 esztendőre az önkormányzat kezelésébe került. Így tudtuk megkezdeni korszerűsítését. A munkálatokat majdnem mind helyi támogatásokból fedeztük. Úgy érzem, hogy a jövő esztendőben a kultúrotthon külső felét is sikerül majd rendbe tetetni. Teljesen fel kell újítani a tetőzetet, korszerű mosdót építtetni. Terveink szerint itt zajlik majd a kultúrélet, Maksának vannak e téren régebbi hagyományai.
Deszke János
– Miért nem pályáztak a felújításra? Hiszen voltak kiírások ilyen munkálatokra.
– Lekéstük a határidőt, mert egyeztetni kellett az egyházközséggel. Van azonban más sikerélményünk is. Szép decemberi ajándékot kaptak a sepsibesenyőiek: végre sikerült leaszfaltoztatni a falu bekötőútjától az ifjúsági táborig tartó útszakaszt, amely községi besorolású. Azért mondtam, hogy végre, mert ezzel egy 2011-ben elkészült tervezet megkésett kivitelezése zárult le idén. A munkálatokat az Ifcor sajnos nem fejezte be, emiatt perbe fogtuk, ami természetesen elhúzódott. Közben a megyei tanács mellett működő út- és hídügy csapata vette át a munkát, s fejezte be az aszfaltozást részben, mert a sáncok és a besenyői kultúrház előtti magas mart kikövezése még kivitelezésre vár.
– Mi lesz az Agyagos nevű utca modernizálásával és azzal az útszakasszal, amely a Besenyői-tó északi szélén halad a Besenyő-patak beömlési pontjáig?
– Az Agyagos nem volt benne a tervezetben, de arra is van remény, ugyanis Maksán halad keresztül a 21-es megyei út, amelynek felújítása szerepel a megyei tanács tervében, és abba szeretnénk belefértetni az agyagosi rövidebb utcaszakasz rendbetételét is. Ami a tó maksai oldalán levő utat illeti, az is nagyon időszerű lenne, de erre majd csak a tópart közművesítése után lesz lehetőség.
– Tudtommal a megyei tanácsnak a népi feredők felújítására vonatkozó terveiben szerepelt a Sepsibesenyő közelében levő Büdöskút és helyi érdekű fürdő felújítása, amely időközben torzóban maradt. Erre gondolt-e a községi tanács, amelyben besenyői képviselők is vannak?
– Megkeresett a budapesti székhelyű Ars Topia Alapítvány képviselője, hogy vállalnák a forrás környékének rendezését, felújítását a jövő év július 15. és augusztus 5. közötti időszakban. Mi igent mondtunk felajánlásukra, s abban maradtunk, hogy majd egyeztetünk 2019-ben.
Minifocipálya és erőgép
A községközpontban van ugyan sportpálya, de jelenleg egy minifocipálya építésébe kezdtek a Kicsi-kútból eredő és a főút alatt átfolyó Köpűs-patak lapos térségében, az egykori játszópark helyén (képünk). Ennek költségeire a GAL Progressio Leader-csoportnál pályázott a hivatal. Az időjárási körülmények miatt lehet, hogy a pályát idén már nem tudja befejezni a kivitelező Pannon-Beton Kft., de annyi bizonyos, hogy a jövő évnek olyan megvalósítása lesz a pálya, amit örömmel üdvözöl majd minden környékbeli fiatal.
Ugyancsak pályázati pénzből szereznek be még ebben az évben egy többfunkciós buldoexkavátort, azaz egy olyan erőgépet, amellyel a jövőben több szükséges munkálatot is el tudnak végezni.
Maksán a szekér megkerülte a lovakat, ugyanis a régi lehetőségeket kihasználva a községvezetés előbb csak a szennyvízhálózat kiépítésére tudott pályázni, és az időközben megjelent rendelkezések és változások miatt az ivóvízhálózat kiépítése máig kivitelezhetetlen maradt. Sajnos, úgy látszik, még ezután is húzódni fog a rendszer kiépítése, mert az a Sepsiszentgyörgyi Közüzemek egy olyan átfogó programjának része, amelynek befejezésére csak 2025-ben számíthatnak. Gond ez főleg Maksa-Eresztevény esetében, mert a régi, akár évszázados udvari kutak vízminősége sok esetben nem megfelelő.
Jubileumra készül az iskola
Maksa központi iskolájának jeles névadója van a székelylengyelfalvi Orbán Balázs (1829–1890) személyében. Jól választott a korabeli iskolavezetés a névadáskor, ugyanis a maksai iskola az egyetlen intézmény Háromszéken, amely a „legnagyobb székely” nevét vette fel. Orbán Balázs ugyan Udvarhely anyaszéken született, de a negyvennyolcas önvédelmi harcban sok vért áldozott Háromszéket nagyon szerette, írásai legalábbis ezt bizonyítják. A tudós, néprajzi és földrajzi író élete bővelkedett olyan fordulatokban, amelyek ma sem engedik lankadni az érdeklődést tettei iránt. 1849-ben szabadcsapatot szervezett Konstantinápolyban a magyar szabadságharc megsegítésére.
Világos után francia forradalmárok körében élt Jersey, majd Guernsey szigetén, jó barátságba kerül Victor Hugóval, aki elragadtatással nyilatkozott a székely forradalmárról. 1859-es hazatérése után függetlenségi programmal országgyűlési képviselő lett, a budapesti parlament szélsőbaloldalán foglalt helyet. A demokrácia, a liberalizmus, a humanizmus és a béke elveiért szállt síkra beszédeiben, védelmezte székely szülőföldje érdekeit, de ha úgy adódott, a naszódi románság iskolaalap-gondjait is orvosolni igyekezett. Színes életrajzához illett az a korabeli legenda, amely szerint halálakor íróasztala kettéhasadt. Az idő teltével csak a legendák maradtak meg alakja körül. Munkái, köztük a hatkötetes A Székelyföld leírása (1868–73) történelmi, régészeti, természetrajzi és népismereti adataival együtt egyre ritkábban kerülnek le a könyvespolcokról. Bár szűkebb pátriáját mindig egyetemes magyar szemmel, sőt, a nagyvilághoz mérve szemlélte, az Orbán Balázsra való emlékezés egyre inkább udvarhelyi hagyománnyá vált, Háromszéken egyetlen szobor sem őrzi az emlékét.
Ezért is örvendtünk, amikor a nevét viselő iskola frissen kinevezett igazgató-tanítója, Istók Judit elmondta, hogy szívben és lélekben készülnek megünnepelni a névadó születésének 190. évfordulóját.
Az igazgató elmondta még, hogy szeretettel fogadták a kollégák, és már az eltelt időszakban is sikerült egy sor, a tanulók szempontjából fontos rendezvényt megtartani. Sikeres termésnapot rendeztek a kultúrotthonban, amelyet csereberevásár követett, jó alkalom arra, hogy a gyerekek játékszereket, használt ruházatot cserélhessenek egymás közt. Osztályonként megszervezték a mikulásozást, a Háromszéki Közösségi Alapítvány Nem térkép e táj elnevezésű pályázatán elnyert pénzből mindkét tagozat honismereti kiránduláson vehetett részt Kovászna–Zágon térségében. Az iskolának tánccsoportja is van, amelyet koreográfus oktat. Az igazgató tervei szerint a jövő évi jubileum alkalmából iskolanapokat is szerveznek. Sepsibesenyőn is működik egy összevont I–IV. osztály Majos Izabella tanítónő és egy óvodai csoport Dénes-Szabó Izabella óvónő vezetésével.
Decemberi csendben
Látogatásunk alkalmával az ünnepkör, az adventi várakozás és a karácsonyra való lelki készülődés felől érdeklődtünk Nagy László Eörs szentivánlaborfalvi római katolikus plébánostól, aki az alig húsz főt számláló maksai katolikus filia híveinek lelki gondozója.
– Sepsibesenyőn öt, Eresztevényben hat, Maksán 16 katolikus hívem van – tájékoztatott az atya. – A polgármesteri hivatal közelében található kápolnánk védőszentje Szent Rita, akit a reménytelen ügyek védőszentjének tart az egyház. Szentmisére minden hó harmadik vasárnapján, általában 15 órakor gyűlünk egybe, illetve a főünnepek alkalmával. Természetes, hogy advent időszakában az itt élő hívek is részesüljenek a Jézus-várás öröméből.
Nincsen ez másképpen a Maksa községhez tartozó Sepsibesenyőn sem. Amint azt tiszteletes Dénes-Szabó Lajos Levente, a jelenleg százhetvenhét lelket számláló gyülekezet református lelkipásztora elmondta, a nőszövetség és maroknyi református ifjú szívvel-lélekkel készítette az adventi koszorúkat, hasonlóképpen az iskolás és kis ovis gyerekek is.
Munkájuk nyomán Sepsibesenyőn is kigyúltak advent apró gyertyalángjai.
– Isten segedelmével eredményes nyarat zártunk: sikerült befejezni a lelkészi lakás külső munkálatait, belsejében lelkészi irodát alakítottunk ki, egy kisebb vallásórás termet a gyerekek számára különítettünk el. Bővítettük melléképületünket, felújítottuk az udvari filagóriát, kerítéssel vettük körül a paplak telkét. Közösségünkkel együtt készülünk a szeretet ünnepére.
Emlékóvó gondok
Akárcsak Maksán, Sepsibesenyőn is vannak, lesznek emlékőrző gondok. A helybeli ifjúsági tábor a Nagy-kúria kertjében van, ott pihennek az egykori református lelkész, Szotyori Nagy Áron és családja maradványai. A családi sírkövek rendezésének, a sírhely bekerítésének-megóvásának gondja azonban megoldásra vár. A beerdősödött területet az országos magyar cserkészszövetség tragikus hirtelenséggel elhalt elnöke, Gaál Sándor évekkel ezelőtt kitakaríttatta.
A sírfeliratok betűi azonban megkoptak, újra ki kellene azokat festeni, hogy olvashatóak legyenek.
Vállalkozhatnának erre újra a sepsiszentgyörgyi cserkészek, a sepsibesenyői református ifjak vagy akár önkéntes jelentkezők is. Szotyori Nagy Áron tiszteletes sok évtizeden át szolgálta besenyői híveit, ikertestvér fiai – Szotyori Nagy Gyula (1887–1945) altábornagy és Szotyori Nagy Áron (1887–1962) vezérezredes – a falu szülöttei, a magyar honvédség kötelékében szolgáltak a második világégésben. Szotyori Nagy Gyula (ő vonult be Erdély felszabadításakor Sepsiszentgyörgyre) porai a budapesti Farkasréti temetőben, az Ároné pedig Szolnokon nyugszanak. Szolnokon és a sepsibesenyői templomban látható közös emléktáblájuk. A besenyői síremlékek és a sírhely rendbetétele a ma élő emberöltő segítségére vár.
