A szülők vegyesen fogadták a változást, a diákok azonban – a várakozásnak megfelelően – alvásra használták az ajándékba kapott időt – írta a medicalxpress.com portál a Science Advances tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent kutatás eredményét ismertetve.

A Washingtoni Egyetem és a Salk Biológiai Tanulmányok Intézete munkatársainak kutatásából kiderült, hogy a két vizsgált seattle-i középiskola tinédzserei a tanítási napok éjszakáin átlagosan 34 perccel többet aludtak: míg korábban átlagosan 6 óra 50 perc volt az alvással töltött idő, ez 7 óra 24 percre nőtt a későbbi kezdéssel.

A tanulók alvási ideje jelentősen nőtt, a későbbi iskolakezdés jobban megfelelt a serdülők természetes ébredési idejének – hangsúlyozta a tanulmány egyik szerzője, hozzátéve: hiába kezdődött később a tanítás, ez nem ösztönözte arra a gyerekeket, hogy később feküdjenek le.

A jelenleg ismert kutatások szerint a serdülők bioritmusa alapvetően eltér a felnőttekétől és a gyermekekétől – mutatott rá Gideon Dunster, az egyetem bio­lógus doktorandusza. A pubertáskor meghosszabbítja a cirkadián – élettani napszaki – ciklust a serdülőknél, és csökkenti a reggeli fényre való érzékenységet. Ezért alszanak el este a felnőttekhez és a gyerekekhez képest később a kamaszok, és ezért ébrednek később reggelente.

„Arra kérni egy kamaszt, hogy keljen fel és legyen éber 7.30-kor, az olyan, mintha egy felnőttől azt kérnénk, hogy legyen aktív és éber hajnali 5.30-kor” – magyarázta. Dunster megjegyezte, hogy a kutatások szerint az Egyesült Államokban azt, hogy a kamaszok mikor alszanak el, a biológiai órájuk szabja meg, az viszont, hogy mikor kelnek, társadalmilag meghatározott. „Ennek súlyos következményei vannak az egészségükre és a jó közérzetükre nézve, mivel a megzavart cirkadián ritmus az emésztést, a szívritmust, a testhőmérsékletet, az immunrendszer működését, a figyelmet és a szellemi egészséget is hátrányosan befolyásolhatja” – tette hozzá. (MTI)