Háromszék volt az egyik meghívottja a Kisebbségi és kisebbségbarát régiók fórumának, amelyet harmadik alkalommal, ezúttal a dél-tiroli Bolzanóban szervezett meg a FUEN – ismertette közleményében Kovászna Megye Tanácsa.
„A fórumunk nagyszerű lehetőség volt arra, hogy dél-tiroliak, baszkföldiek, katalánok, székelyföldiek, brandenburgiak, frízföldiek, sziléziaiak, karintiaiak, schleswigiek, felvidékiek és muravidékiek közösen beszéljenek nemcsak nehézségeikről, hanem arról is, milyen megoldásokkal tudják előremozdítani régiójuk fejlődését. Hiszen egymástól, a hasonló helyzetben lévő közösségektől tanulhatunk a legtöbbet. Külön öröm volt számomra, hogy Háromszék is vendége volt a találkozónknak, miután tavaly Hargita megyét mutattuk be a kisebbségi és kisebbségbarát régiók fórumán” – nyilatkozta Vincze Loránt, a FUEN elnöke.
A december 13–14-én zajlott fórumon Vincze Loránt kifejtette: a kisebbségi jogok kérdése nem korlátozódik a kultúra és a nyelv területére, hiszen a mindennapi életben az is ugyanolyan fontos, milyen életkörülmények között élnek a kisebbségek szülőföldjükön, a tapasztalat pedig azt mutatja, hogy néhány jelentős kivételtől eltekintve a kisebbségi régiók hátrányos helyzetben vannak. Ezért is fontos a Minority SafePack régiós politikák megváltoztatására vonatkozó pontja – mutatott rá a FUEN elnöke.
„Van mit tanulnunk Dél-Tirol példájából, amely azt mutatja, hogy a kisebbségvédelem területén is szükség van újszerű megközelítésekre. A közigazgatás többnyelvűvé tételét úgy is meg lehet közelíteni, hogy az a jó államigazgatás mutatója, jobb minőségű szolgáltatásokat biztosít a polgároknak, és a gazdasági fejlődést szolgálja, így nemcsak a kisebbség, hanem a többség érdekében is történik, ezért mindannyiunk érdeke” – fogalmazott Vincze Loránt.
A konferencián Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke mutatta be Háromszéket. Az ország egyik legkisebb megyéjében három fontos tényező nehezíti a fejlődést – hívta fel a figyelmet. Elsőként a forráshiányt jelölte meg, a kétnyelvűség gyakorlati alkalmazását emelve ki példának, amelyre az állam nem biztosít többletforrásokat a 73 százalékban magyarok által lakott megye számára. A kompetenciahiányt szintén problémaként nevezte meg. Románia központosított ország, számos esetben Bukarestben döntenek a helyi közösségekről, a helyi és megyei önkormányzatoknak korlátozott a mozgástere, az uniós régiók pedig semmilyen adminisztratív hatáskörrel nem rendelkeznek.
Harmadik problémaként azt nevezte meg, hogy a román többség tévesen ítéli meg a magyarokat, veszélyforrásként kezeli őket, akadályozva anyanyelvük és szimbólumaik használatát. Arról is beszámolt, hogyan próbál a megyei tanács változtatni ezen a rossz és téves megítélésen, Háromszék turisztikai stratégiáját említve, amelynek keretében számos román véleményformáló ismerkedett meg a helyi turisztikai kínálattal. (-kas)
