Jelen pillanatban mintegy háromezer háromszékinek nyújt különböző szolgáltatásokat a megyei munkaerő-ügynökség, mely a napokban ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. A közintézmény feladatairól, a kihívásokról Kelemen Tibor igazgató beszélt tegnap, idei utolsó sajtótájékoztatóján.
Kifejtette, az általa vezetett intézmény a legelesettebbek támasza volt, tevékenységükkel sok ember jövőjét alakították az évek során, volt, akit átképzéssel, másokat a felajánlott állásokkal, a munkanélküliség idején járó támogatásokkal segítettek pályafutásuk nehéz időszakaiban. Jelenleg a munkaerőhiány a legjelentősebb kihívás – és ez nem csak Háromszék esetében igaz. Nincs szakember, akiből választani lehetne, nincs akivel együttműködni. Kelemen Tibor rámutatott, ez az állapot a közintézményeket sem kerüli el, továbbra is érvényben van ugyanis a rendelkezés, mely szerint két üresedést követően lehet egy új munkatársat alkalmazni, ez pedig szolgáltatásaik minőségére hat kedvezőtlenül. Felidézte azt is, korábban a minisztériumok vagy a kormány szintjén elrendelt átcsoportosítások miatt veszítettek kollégákat, szakembereik vándorolni kényszerültek a kifizetési ügynökséghez, a munkafelügyelőséghez vagy éppen a pénzügyhöz – mondta.
A megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökségnél jelenleg összesen 37-en dolgoznak, bár volt időszak, amikor 54 alkalmazottal végezték a teendőket. Kézdivásárhelyi, kovásznai, baróti és bodza-vidéki kirendeltségeiknél a korábbi 2–3 főről egyre csökkent a munkatársak száma, a terhelés, a munka mennyisége azonban változatlan – fejtette ki az igazgató. Hozzáfűzte, egy pályázat folytán kötelesek 18–24 év közti fiatalokat bevonni tevékenységeik célcsoportjába, így adódott lehetőségük néhány külsős munkatárs alkalmazására. Bár a pályázat egy éve elindult, országszinten mindeddig nem sikerült beszerezni egyet sem azokból a járművekből, melyekkel az új munkatársak elérhetnék az említett fiatalokat, akik létezéséről egyébként csupán a személynyilvántartó révén tudnak. „Így nem lehet embereket keresni” – szögezte le Kelemen.
Fotó: Albert Levente
A hiányosságok közt említette azt is, hogy képzéseikből gyakran kimaradnak a jogosultak, s napokkal később tudják meg családjaiktól, hogy külföldre távoztak. Ilyenkor a hivatalnak kötelessége visszaszerezni az érintettektől a képzés kapcsán felmerülő költségeket, esetenként pedig kényszervégrehajtáshoz is folyamodnak, „egyébként a mi zsebünk bánja” – fogalmazott az igazgató. Elmondta, ugyanez a helyzet a bértámogatásokkal is, ahol ha a munkás szegi meg a szerződésekben foglaltakat, az állami hozzájárulás bruttó összegét – havi 2250 lejt – kell megtérítenie, holott nettó keresete ennél jóval kevesebb.
Míg országszerte sok területi ügynökségnek gondot okoz kifizetni székhelyeik bérét, Háromszéken minden településen saját épületben működnek a munkaügyi hivatalok s emellett két képzőközpontot is kialakítottak: a Dália utcában állásbörzék szervezésére is alkalmas a tér, míg a Szegfű utcában az őrkői közösségnek biztosítanak szolgáltatásokat.
