Teljesen váratlan bejelentésekkel állt elő tegnap este Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a jövő évi adókat, illetékeket, pénzügyi téren tervezett változásokat és állami beruházásokat illetően. Mint mondotta, az év végéig sürgősségi kormányrendeletet fogadnak el a felsorolt intézkedésekkel, amelyek célja – állítása szerint – az állampolgárok védelme. A módosítások a jövő évi – a parlamentben még be sem nyújtott – állami költségvetést is érintik, tegnap nem is mutatták be mindegyiket.
A kormány által közzétett tájékoztató táblázat szerint a jövő évi költségvetési hiány 3 százalékos lesz, a nyugdíjpont értéke szeptember 1-jétől 15 százalékkal (1100 lejről 1265 lejre) emelkedik, a minimálnyugdíj pedig 10 százalékkal nő (640 lejről 704 lejre). A beruházásokra kölcsönt venne fel a kormány legtöbb tízmilliárd euró értékben, a pénzt pedig az egészségügyre, tanügyre, víz- és csatornahálózatokra, áram- és gázellátásra, utakra és szállításra, lakásokra, kultúrára és sportlétesítményekre költenék. Külön programot indítanak a gyógyfürdők korszerűsítésére és sportóvodák építésére. Az építőipari cégeknek 2028 végéig nem kell társadalombiztosítást fizetniük, alkalmazottjaik hozzájárulását pedig 3,75 százalékkal csökkentik. Bevezetik a telhetetlenségi illetéket, amellyel azokat a bankokat sújtanák, amelyeknél a bankközi kamatláb (a ROBOR) 1,5 százalék fölé emelkedik – ebből a forrásból 3,6 milliárd lejes többletbevételre számítanak. Ennyit tudat a kormány.
Eugen Teodorovici sajtótájékoztatóján elmondta: a tízmilliárd eurós beruházási alap mellett a magánszféra bevonásából is számítanak pénzre. A munkabérek a bértörvény előírásai szerint emelkednek majd, az állami alkalmazottak pedig jövőben is kapnak üdülési jegyeket, mert nagyon jók az idei tapasztalatok. A tanügyi bérek már 2020-ban elérik a 2022-re tervezett szintet. Vannak bizonyos, a pénzügyi fegyelemmel kapcsolatos intézkedések is, amivel azt kívánják elkerülni, hogy év végén ne maradjanak elköltetlen összegek. Az önkormányzati hitelek kereteit a pénzügyminisztérium hagyja jóvá és szükség esetén módosítja is. A szenvedélyadók ezentúl az állami költségvetésbe folynak be, és a minisztérium dönt a felhasználásukról.
A földgáz árának felső határt szabnak, mert „egyes cégek sajnos világos megvetést mutatnak Románia gazdasága iránt”; a kormány javaslata a következő három évre 68 lej megawatt óránként.
A nyugdíjalap második pillérénél a kezelési költség 2,5-ről 1 százalékra csökken, az aktívák illetéke pedig 0,05 százalékra, a teljesítmény függvényében. Itt a legfontosabb módosítás az, hogy öt év után bárki visszavonhatja pénzét a magánnyugdíjalapból. Lesznek még más intézkedések is, ezeken még dolgozik a szaktárca.
A pénzügyminiszter bejelentése meglehetősen meglepte a pénzügyi szakembereket, akik máris keményen bírálták a tervezett intézkedéseket. Többen is rámutattak, hogy ezek elsősorban a pénzhiányról árulkodnak, megfojtják a piacgazdaságot, a jegybank fő tanácsadója, Adrian Vasilescu pedig azt mondta, hogy végső soron az állam fog veszíteni.
