Közben egymást követik a bírálatok: az államfő és az ellenzéki pártok mellett az üzleti szféra szereplői (bankok, cégek, pénzügyi szakértők) és a szakszervezetek is kifogásolták a hatástanulmány és egyeztetés nélkül bedobott intézkedéscsomagot, amely a kormánykoalíción kívül eső vélemények szerint azt jelzi, hogy a kormánynak elfogyott a pénze; ezért is rukkolt elő még a jövő évi költségvetés benyújtása előtt ezzel a tervezettel. Tegnap egyébként több órát tárgyaltak róla a szakszervezetekkel és a munkaadókkal, ma pedig a Szociális és Gazdasági Tanács elé kerül láttamozásra, az is lehet, hogy a kormány már ma napirendre tűzi és el is fogadja a mindeddig csak részben ismertetett lépéseket tartalmazó sürgősségi rendeletet.

Pánik a pénzpiacon

A bukaresti értéktőzsdén (BVB) tegnap pánikot okozott a pénzügyminiszter bejelentése, a BET tőzsdeindex tegnap kora délutánig az előző napihoz képest több mint tíz százalékkal csökkent, egymilliárd lejt meghaladó kereskedés mellett (az előző napokon 27 és 73 millió lejes forgalmat mértek). A legnagyobb – 19 százalékot meghaladó – értékvesztést a Transilvania Bank részvényei szenvedték el, a BRD részvényei pedig mintegy 15 százalékkal értek kevesebbet, mint egy nappal korábban. A Romgaz 8 százalékkal esett vissza. A tőzsdei zuhanás miatt tegnap 330 millió lejt veszített el 7,2 millió román állampolgár – tudatja a magánnyugdíjalapokat kezelő országos egyesület (APAPR), amely a kormány legújabb tervei által súlyosan érintett társaságok fő részvényesei közé tartozik. Az egyesület szerint a kormány gyakorlatilag felszámolja a nyugdíjrendszer 2-es pillérét, és ennek pusztító hatása lesz az emberek megtakarításaira, a pénzpiacra és az egész román gazdaságra.

A pénzügyminiszter bejelentésére az elsők között Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank stratégiai főtanácsadója reagált. Elmondta: nem érti a bankokra kivetett „kapzsisági” adót, hiszen a bankközi kamat, a ROBOR szintjét az országban lejátszódó folyamatok határozzák meg, elsősorban az infláció, amit az állami hatóságok okoznak. A ROBOR és az infláció egy gazdaság sziámi ikrei – magyarázta.

A Románia Fejlesztéséért Koalíció (CDR) közleményben tudatja: elfogadhatatlannak tartja, hogy év végén adóügyi intézkedések egész sorozatát jelenti be a kormány; ez is bizonyítéka annak a törésvonalnak, amely a kabinet és a vállalkozók között alakult ki. A dokumentum szerint a pénzügyminiszter 57 oldalas módosítójavaslat-csomagot terjesztett elő, amelynek áttanulmányozására egyetlen napot kaptak az üzleti szféra képviselői, mindez azt követően, hogy 2018-ban több mint kétszázszor változtatták meg az adótörvénykönyvet.

Az üzletemberek meglátása szerint egyes előírások logikátlannak tűnnek, például a bankok megadóztatása a bankközi hitelkamatláb függvényében, amelyet a piac alakít, és nem a pénzintézetek szabnak meg. Nem értik a nyugdíjrendszer második pillérének működését befolyásoló módosításokat sem, amelyek „tönkretehetik ezt a megtakarítási rendszert”. Az aláírók arra biztatják a kormányt, hogy elhamarkodott és hatástanulmány nélkül hozott intézkedések helyett az adók és illetékek begyűjtésével hozza egyensúlyba a költségvetést. A koalíció tagjainak több mint egymillió alkalmazottjuk van, és a nemzeti össztermék körülbelül felét állítják elő.

Tiltakoznak az ágazatot sújtó illetékek ellen a távközlési társaságok: az Orange, Vodafone, Telekom, RCS & RDS, UPC és 65 másik cég. Tegnap kiadott közös közleményük szerint a pénzügyminiszter által javasolt módosítások elfogadása olyan túlzott mértékű illetékek megjelenéséhez vezet, amelyek leállítják a hálózatok fejlesztését, ellenkeznek az európai és romániai jogrenddel, és minden telefon-, internet- és kábeltévés szolgáltatást megdrágítanak. Sérelmezik a cégek, hogy két héten belül akar a kormány olyan nagy horderejű változásokat bevezetni, amelyekről nem tárgyalt az érintettekkel, és amelyek negatív hatását – amely véleményük szerint hatványozottan fog erősödni hosszú távon – nem mérte fel. Emlékeztetnek arra is, hogy a távközlés a gazdaság egyik húzóágazata, amely már többször kifejezte igényét az előre látható, kiszámítható pénzügyi körülmények iránt, és ismételten stabilitást kért a kormánytól.

Politikai bírálatok

Az új adók és illetékek váratlan bevezetése káoszt okoz a gazdaságban – jelentette ki Klaus Iohannis államfő, aki nehezményezi, hogy a kormány sem a gazdasági szféra képviselőivel, sem az illetékes állami intézményekkel nem egyeztetett képtelen ötleteiről, amelyekkel az utolsó pillanatban akarják meglepni az országot. Az elnök szerint egy ilyen intézkedéscsomagnak csak az lehet a következménye, hogy drágulni fognak az energiahordozók, a távközlés, ami általános áremelkedéshez vezet. Emlékeztetett: Viorica Dăncilă az év elején, kormánya beiktatásakor azt ígérte, nem fognak új adókat kivetni, most mégis megteszik, Iohannis szerint azért, mert képtelenek másképpen költségvetési fedezetet teremteni populista bér- és nyugdíjemelési ígéreteik teljesítéséhez. Az államfő felszólította a kormányt, hogy halassza el a hirtelen kidolgozott sürgősségi rendelet elfogadását, és csak az érintettek bevonásával lefolytatott alapos közvita után fogadja el annak módosított változatát.

A kormány kapzsisága teszi tönkre a gazdaság legfontosabb ágait – jelentette ki Ionel Dancă, az NLP szóvivője, aki szerint a kormány brutális beavatkozása meg fogja zavarni a szabadpiacot, elriasztja a befektetőket és romba dönti a hitelezési rendszert, aminek katasztrofális következményei lesznek a gazdaságra nézve. Hasonlóan nyilatkoztak más ellenzéki pártok politikusai is.