A szavazáson 152 ország képviselői szavaztak igennel. Tizenketten tartózkodtak: Ausztria, Bulgária, Olaszország, Lettország, Románia, Svájc, Liechtenstein, Ausztrália, Chile, Líbia, Szingapúr és Algéria, öt ország pedig ellene voksolt: az Egyesült Államok, Izrael, Magyarország, Lengyelország és Csehország. A visegrádi négyek közül Szlovákia nem szavazott, 23 másik országgal egyetemben.

A migrációs csomagra vonatkozó tárgyalásokból az Egyesült Államok már az elején kilépett. Magyarország ugyan a szöveg elkészültéig végig részt vett a tárgyalásokban, de miután minden javaslatát elutasították, jelezte, hogy az elfogadási folyamatban már nem vesz részt, és semmilyen módon nem tekinti magára kötelezőnek a csomag egyetlen pontját sem.

Az ENSZ migrációs csomagja az első globális nemzetközi megállapodás a kérdésről, de nem kötelező érvényű. Hivatalos neve: Marrákesi egyezmény a migrációról. A marokkói városban múlt hé­ten jóváhagyott megállapodás fő célja, hogy felszámolja és legálissá tegye a gyakran veszélyes és illegális népmozgást a határokon át, amely az embercsempészek révén világszerte iparággá vált, de közben esélyt ad a gazdasági lehetőségeket kereső embereknek.

Az AFP francia hírügynökség adatai szerint jelenleg világszerte mintegy 258 millió ember tekinthető migránsnak, és ezek 80 százaléka a hivatalos szabályok betartásával keres új életlehetőséget.

A magyar külügyminiszter még a szavazás előtt, közvetlenül az ülést elnöklő María Fernanda Espinosa megnyitó szavai után a tagországok képviselői közül elsőként kapott lehetőséget arra, hogy ismertesse országa álláspontját. Felszólalásában megerősítette Budapest azon álláspontját, hogy az ENSZ súlyos hibát követ el a dokumentum elfogadásával, mert az nem kiegyensúlyozott, hanem elfogult és szélsőségesen migránspárti. Akik a csomag mellett voksolnak, új tömeges migrációs hullámok elindulásához járulnak hozzá – vélte –, ezek a hullámok pedig óriási kockázatokat hordoznak magukban az egész bolygóra nézve. Kifogásolta, hogy a paktum alapvető emberi jogként tünteti fel a migrációt. A globális csomag továbbá lényegében elfogadja, hogy a bevándorlók a határokat megsértve keresnek új hazát maguknak, és ezzel gyakorlatilag bátorítja a folyamatot, sőt, ennek támogatására szólítja a tagországokat. Szijjár­tó Péter szerint, miközben a dokumentum az emberiség számára kedvezőként tünteti fel a migráció hatásait, valójában veszélyes folyamatról van szó, amely destabilizálja mind a kiinduló, mind a tranzitországokat, a célországokban pedig párhuzamos társadalmakat hozhat létre és óriási biztonság kockázatokkal jár. A megállapodás nem szól a lehetséges célországokban élők jogairól, arról, hogy ezek az emberek békében, biztonságban élhessenek, ráadásul el kell fogadni, hogy a migráció szempontjából minden ország kiinduló, tranzit- vagy célországnak tekinthető; Magyarország egyik sem kíván lenni – sorolta ellenérveit.

Leszögezte: Magyarország az egyes államok legfontosabb szuverén döntései közé tartozónak tekinti, hogyan védi meg a határait, illetve kit enged be a területére. Magyarország egyáltalán nem ért egyet azzal sem, hogy a bevándorlás kedvező a munkaerőpiac és a demográfiai kihívások szempontjából, sem a gazdaság-, sem a családpolitika nem engedhet teret annak, hogy nyomást gyakoroljanak független országokra. Kitért arra, hogy az Európai Unió – ENSZ-hez hasonló megközelítésen alapuló – migrációs politikája is megbukott, jóformán meghívással ért fel több százezer illegális bevándorló számára, akik ellenőrzés nélkül eljutottak Európába. Ez a párhuzamos társadalmak megjelenésén túl a terrorfenyegetés növekedését hozta magával, hiszen az elmúlt években 30 merényletet követtek el migráns hátterű támadók, és ezeknek 300-nál több halálos áldozatuk volt. Ezért a magyar álláspont a határok szigorú védelmén, az illegális bevándorlás elutasításán nyugszik, a társadalmi kihívásokat pedig a kormány a bevándorlás helyett az oktatási rendszer korszerűsítésével és a családok segítésével próbálja megoldani és Magyarországot megtartani a magyaroknak.