MOLNÁR KATALIN, Sepsiszentgyörgy. Hamarosan itt a karácsony, és nem jó, ha az ember magányos. Egyedül minden nehezebb, talán még az öröm sem olyan jó érzés, ha nincs kivel megosztani.
Milyen jó lenne, ha a karácsonyfa mellett sokan állnának mindenütt, egymást szeretve, kedves mosollyal az arcukon! De ha egyedül vagy, leginkább a rossz gondolatok jönnek, nincs jövőképed, nincsenek melletted a fiatalok... Persze a magány rajtunk is múlik, sokszor a mi hibánk, habár akarattal nem bántottam meg senkit. De attól nem könnyebb nekem, és ha még egyszer elölről kezdhetném, mindent másképp csinálnék, mert fáj, hogy magamra maradtam... Kívánom, hogy jóság, szeretet, együttérzés uralja a világot!
KOVÁCS PIROSKA, Sepsiszentgyörgy. A múlt héten bejelentkezett az Enel áramszolgáltatótól valaki, hogy jönnek megújítani a szerződést. Hétfőn be is kopogtattak, de mivel éppen a konyhát takarítottam, gyorsan aláírtam az íveket, és folytattam a munkát. Másnap egy más megyei telefonszámról kerestek, hogy ettől errefelé az Enel küldi a számlákat. Akkor jöttem rá, hogy átvertek, hiszen én nem akartam szolgáltatót váltani, azt hittem, csak nevet változtatott az Electrica, hiszen korábban volt már Renel is... Felháborodásom hallatán megígérték, hogy megsemmisítik a szerződést, de ahhoz el kellett mennem a régi szolgáltatómhoz, és nyilatkozatot kellett adnom, szóval útra tettek a karácsony előtti héten. Ráment némi idő és ideg is, és mint megtudtam, sokan vannak még ugyanilyen helyzetben, aki otthon volt, az mind beengedte az Enel küldöttjét, és most idős fejjel futhatnak helyrehozni a dolgokat még az ünnep előtt. Hát ez tisztességtelen húzás volt, remélem, hogy van egy illetékes hivatal, amely megbünteti a céget ezért.
PATAKI ETELKA, Sepsiszentgyörgy. A Csíki negyedben, a Romulus Cioflec utca és a Gödri Ferenc-iskola között van egy elhagyott bennvaló, amely az utóbbi években csavargók búvóhelyévé vált. A kerítés egyre rosszabb állapotban van, és legalább a melléképületbe biztosan bejárnak, a házat nem tudom, mert már annyira félek, hogy az utca túloldalán szoktam járni. Az biztos, hogy sokan a dolgukat is ott végzik, és ez már önmagában elég kellene hogy legyen a hatóságok fellépéséhez. De nem történik semmi. Három-négy éve, hogy időnként betelefonálok a városházára, de mindig elutasítanak, hogy nem rájuk tartozik. Egyszer a helyi rendőrséghez küldtek, de ott is elhárították az ügyet, a Tega is; végül megtudtam, hogy tisztázatlan a tulajdonjog, az sincs, akit megbüntetni. Hát én nem hiszem, hogy senki ne tudjon semmit csinálni. Az iskola a saját területén belülről kerítést tett, hogy védje a diákokat, a város is tehetne egyet kívülről, az utca felől, hogy lezárja a telket, és a járókelők is biztonságban érezzék magukat.
