Az EMNP közleménye szerint Szilágyi Zsolt felrótta, hogy a kormány nem volt képes megszavazni a jövő évi költségvetést, egymásra halmozta a kormányzati tévedéseket, és nem engedett a túlközpontosított államigazgatásból. Az EMNP elnöke szerint a jelenlegi kormány politikájában is tetten érhető a magyarellenesség. E téren a jéghegy csúcsa a korábbi miniszterelnök, Mihai Tudose akasztásos fenyegetése volt. A kormányzati magyarellenesség példáiként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetének romlását, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának elakadását, a visszaállamosításokat, a nyelvhasználati jogok folyamatos megsértését, valamint a román–magyar párbeszéd megkezdésére vonatkozó EMNP-s megkeresések elutasítását hozta fel. „Száz évvel Nagy-Románia megalakulása után a bukaresti politikai elit nemcsak azért nevezhető alkalmatlannak, mert nem képes demokratikusan és korrupciómentesen működtetni az országot, hanem azért is, mert nem hajlandó tudomásul venni és betartani a Gyulafehérváron tett ígéreteket” – szögezte le Szilágyi.

A politikus a román társadalom megosztottságának a legfőbb okát abban látta: a románság elvesztette abbéli hitét, hogy mint nemzet, saját országában sikeres lehet. „A mi válaszunk erre az, hogy mi hiszünk Erdélyben” – jelentette ki Szilágyi Zsolt.

Az EMNP elnöke szerint a problémákra az ország strukturális átalakítása nyújthatna megoldást. „Elérkezett az ideje annak, hogy különböző regionális érdekeket tartsunk szem előtt. (...) A Bukarest központú politikának az erdélyi magyarok és románok egyaránt vesztesei, ez pedig közös cselekvésre késztet minket. Ezért keressük a kapcsolatot román partnereinkkel, s ezért fogadtunk el közös román–magyar nyilatkozatot is Kolozsváron. Hisszük és valljuk: a regionális és közös ügyekben közös fellépésre is szükség van” – hangsúlyozta a pártelnök.

A politikus szerint ugyanúgy szükség van a magyar politikai szereplők összefogására is. Hozzátette: a következő két év négy romániai választásán olyan stratégiát kell életbe léptetni, mely maximalizálhatja a magyar szavazatokat; a kérdés csak az, hogy az RMDSZ túl tud-e lépni azon a paradigmán, mely szerint az erős képviselet csak RMDSZ-es lehet. „Idén januárban – a közös autonómianyilatkozat elfogadása kapcsán – már sikerült együttműködnünk, s bízom benne, hogy a jövő évet is hasonló együttműködéssel indíthatjuk. Szükség van az erdélyi magyar pártok vezetőinek találkozására és egyeztetésére. Csak így érhetjük el, hogy a következő két évben erősebb magyar képviselet legyen. Hiszünk benne, hogy magyar a magyarral és magyar a románnal is képes szót érteni” – zárta sajtótájékoztatóját Szilágyi Zsolt.