Megjelent szombaton a Hivatalos Közlönyben az adóügyi módosításokról szóló sürgősségi kormányrendelet, amelyet karácsony előtt rendkívüli ülésen fogadott el a Viorica Dăncilă vezette kabinet. Az intézkedések miatt a szakszervezetek tiltakozó megmozdulásokat terveznek.
A 2018/114-es kormányrendeletbe foglalt intézkedések január 1-jén léptek életbe. A jogszabály egyebek mellett két-, illetve háromszázalékos többletadót ró ki az energetikai, illetve a távközlési vállalatokra, amelyet üzleti forgalmuk alapján kell majd fizetniük, maximálja a földgáz és a villamos energia árát, és úgynevezett „kapzsisági adót” vet ki a bankokra, amelyet akkor kell befizetniük, ha a bankközi hitelkamatláb, azaz a ROBOR meghaladja a 2 százalékot.
A kormányrendelet értelmében a közalkalmazotti fizetések a 2022-re előirányzott és a 2018. decemberi bér közötti különbség 25 százalékának megfelelő összeggel nőnek.
A jogszabály módosít a magánnyugdíj-alapokkal kapcsolatos szabályozáson is – például 2,5 százalékról 1 százalékra csökkenti a magánnyugdíjalapok által visszatartható kezelési költséget –, ugyanakkor 3000 lejben szabja meg az építkezésben dolgozók bruttó minimálbérét.
Január elsejétől egyébként változott az országos bruttó minimálbér értéke is, a korábbi 1900 lejről 2080 lejre emelkedett, ami 1263 lejes nettó fizetést jelent.
A felsőfokú végzettségű, legkevesebb egyéves munkaviszonnyal rendelkező dolgozók esetében 2350 lej a megszabott bruttó minimálbér, melynek nettó összege 1413 lej.
A módosítások miatt az év elejére tiltakozó megmozdulások sorozatát helyezték kilátásba az egészségügyben dolgozók érdekvédelmi szervezetei.
Az Egészségügyi Szolidaritás szakszervezeti szövetség képviselői úgy vélik, a 2018/114-es rendelet egyik problémájukra megoldást hoz ugyan, hiszen az egészségügyi alkalmazottak mintegy felének a 2022-re előirányzott és a jelenlegi bérük közötti különbség 25 százalékának megfelelő összeggel nő a fizetése, ugyanakkor azonban olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek negatívan hatnak az ágazati bérekre. „A jogszabállyal, amelyet az ünnepi időszakban fogadott el a kormány, paradox módon éppen azokat fosztják meg jogaiktól, akik ebben a periódusban is dolgoznak, hogy biztosítsák az egészségügyi ellátás folytonosságát” – mutatnak rá. Hozzáfűzték, mivel a kormánynak „szokásává vált” előzetes egyeztetés nélkül, ünnepi időszakban dönteni az egészségügyi alkalmazottak sorsát érintő intézkedésekről, szükségét látják annak, hogy ezután a kabinet bármely ehhez hasonló, ünnepi időszakban hozott döntését azonnal tiltakozás, akár általános sztrájk kövesse.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség vasárnapi közleménye szerint a kormány tehető felelőssé azokért a szociális konfliktusokért, amelyek e rendelkezések nyomán kialakulnak majd, ezért már elkezdte a belső egyeztetést a 2019 elejére tervezett tiltakozó megmozdulásokról.
A szövetség egyebek mellett azt rója fel a kormánynak, hogy a társadalmi partnerekkel való előzetes egyeztetés nélkül fogadta el az adóügyi intézkedéseket tartalmazó sürgősségi rendeletet, amely gyakorlatilag befagyasztja a közalkalmazotti béreket – állítják. Ez alól csak az állami hatóságok vezetői képeznek kivételt, nekik ugyanis automatikusan nő a fizetésük a minimálbér emelkedésével, ami diszkriminációnak számít a többi közalkalmazottal szemben – áll a közleményben. Ha költségvetési megszorításokra van szükség, előbb a különféle különnyugdíjakat kell megszüntetni, illetve a különjuttatásokat maximálni, nem azoknak a bérét kell csökkenteni, akik a súlyos személyzethiány miatt túlóráznak, vagy stresszes, veszélyes körülmények között dolgoznak – teszik hozzá.
Az Alfa Kartell ugyanakkor a magánnyugdíjalappal kapcsolatos módosításokkal, illetve azzal is elégedetlen, hogy 2019 szeptemberéig befagyasztják a nyugdíjpont értékét.
