Semmitmondó válasz érkezett az államelnöki hivataltól a Kulcsár Terza József háromszéki képviselő és Fejér László Ödön szenátor által kezdeményezett, de Biró Zsolt, Csoma Botond és Benkő Erika képviselők által is aláírt hivatalos beadványra, melyben a magyar politikusok arra kérték Klaus Iohannist, tegyen lépéseket a „székely terrorperben” elítélt kézdivásárhelyi fiatalok ügyének rendezése érdekében. Kulcsár Terza József lapunknak úgy vélekedett: egyértelmű, hogy Klaus Iohannis nem kíván foglalkozni az üggyel, nem hajlandó lépést tenni a békés magyar-román együttélés érdekében.
Mint arról beszámoltunk, Fejér László Ödön szenátor és Kulcsár Terza József november 21-én hivatalos levélben fordult az elnöki az elnöki hivatalhoz a kézdivásárhelyi fiatalok ügyében, kezdeményezésükhöz csatlakozott Benkő Erika, Biró Zsolt és Csoma Botond is. Levelükhöz csatolták a citizengo.org internetes oldalon a Kékesy Raymund által kezdeményezett, több mint tízezer támogató aláírással ellátott Szabadságot Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak című petíciót is. A petíció célja az volt, hogy a román igazságszolgáltatás helyezze hatályon kívül azt a jogi szempontból megalapozatlan, és ilyen formában etnikai alapon, az erdélyi magyarság megfélemlítésének céljából meghozottnak tűnő ítéletet, mellyel öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélték Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. A magyar politikusok abban reménykedtek, a petícióban foglaltak elegendő érvet szolgáltatnak az államelnök számára ahhoz, hogy meggyőződjön az ítélet megalapozatlanságáról, valamint annak súlyos eljárásjogi hibáiról, és ennek nyomán elkezdődjön a megsemmisítésére vonatkozó folyamat. „Arra kérjük Románia elnökét, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a minden jogalapot nélkülöző és súlyos eljárásjogi hibákat tartalmazó ítéletet az illetékes szervek megsemmisítsék” – írták a kezdeményezők abban a novemberi közleményben, melyben tájékoztatták a közvéleményt a hivatalos beadványról.
Az elnöki hivatal válasza a törvény által előírt 45 napos határidő utolsó napján, hétfőn érkezett meg, a dokumentumot nem az államelnök, hanem Gabriel-Cristian Piscociu államtanácsos jegyzi. A dokumentumban a levelet aláíró öt magyar honatyával közlik: nem az államelnök hatásköre jogerős ítéletek érvénytelenítése.
Az államtanácsos szerint az államfő bárminemű beavatkozása az ügyben súlyosan sértené a jogállamiság két alapelvét: a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozót, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségéről szólót.
Közlik továbbá: a legelső bíróság által hozott ítéletek ellen kizárólag a törvény által előírt módon lehet fellebbezni. Ezért az államelnöki hivatal nem foglalhat állást, mert az az igazságszolgáltatási folyamatba való beavatkozást jelentene – zárul a válasz.
Kulcsár Terza József szerint az elnöki hivatal válasza semmitmondó, szégyenteljes, nem méltó az államelnöki tisztséghez és a hivatalhoz. Elvárták volna, hogy Iohannis maga foglalkozzék az üggyel, de az, hogy tanácsosára bízta a választ, arról tanúskodik: az elnök nem akarja ezt, pedig két ártatlan emberről van szó, akit börtönbe zártak. Ha a korábban Malajziában kábítószer-csempészet vádjával őrizetbe vett román állampolgár ügyében az elnöki hivatal és a külügyminisztérium lépett, felvette a kapcsolatot az ottani hatóságokkal, úgy elvárható lenne, hogy akkor is cselekedjen, amikor két ártatlanul börtönbe zárt emberről van szó – ecsetelte Kulcsár Terza József.
Szerinte gesztusával Iohannis azt üzente: nem akar állást foglalni a békés magyar-román együttélés mellett, nem akarja oldani a feszültséget, ugyanakkor eljátszotta azt a bizalmat, amelyet megválasztásakor megelőlegezett számára a romániai magyarság.
Lám, Traian Băsescu volt államfő is a magyarok szavazatával nyert választást, idejött, evett-ivott, majd utána belénk rúgott, újabban magyarellenes kirohanásai vannak, és most Klaus Iohannissal is hasonló a helyzet – mutatott rá Kulcsár Terza József.
Szerinte ez azt is jelenti: csak magunkra számíthatunk, nemzeti ügyekben közösen kell fellépnünk, hogy eredményt érjünk el. A Beke-Szőcs-ügy a magyarság megfélemlítéséről szól, ilyen helyzetben kötelező a közös fellépés. Ezért üdvözölte azt is, hogy Tőkés László a múlt héten hivatalos, európai parlamenti képviselői minőségében látogatta meg a csíkszeredai börtönben a fiatalokat. Szükség van minél több hasonló cselekedetre, hogy a fiatalok érezzék, mellettük vagyunk, nem engedjük el a kezüket – vélekedett a háromszéki politikus.
Fejér László Ödön szenátor szintén csalódottságának adott hangot. „Amikor Klaus Iohannis államelnök lett, azt reméltem, hogy olyan elnöke lesz az országnak, aki nagyobb figyelmet fordít a kisebbségek problémáinak megoldására, lévén, hogy ő is az itt élő német kisebbségből származik. Ehhez képest már több alkalommal olyan lépéseket tett, amelyekkel nemhogy nem támogatta, hanem szembeszállt mind a magyar, mind a más itt élő kisebbségekkel” – fejtette ki. A választ azért is elfogadhatatlannak tartja, mert az államelnök hatásköréhez hozzátartozik az elítéltek kegyelemben való részesítésének joga. „Sajnos be kell látnunk, hogy Iohannist a két ártatlanul elítélt sorsa nem érdekli, sőt, annak a tízezer aláírónak a kérését is eldobja, akik tőle várták ennek az ügynek az igazságos megoldását” – értékelt a szenátor. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy, ha már tízezer ember kérését elutasította az elnök pozitív válasza lesz id. Lomnici Zoltán, Magyarország Legfelsőbb Bíroságának volt elnökének kegyelmi kérésre.
FARCÁDI BOTOND, IOCHOM ISTVÁN
