Akár szimbolikusnak is tekinthetjük a tavalyi év első gazdasági híreit. Azok ugyanis arról szóltak, hogy a kormány elállt a megosztott áfafizetés általános bevezetésétől. Az év során azonban olyan gazdaságpolitikai intézkedések sorát hozta, amelyek megbillentették a különböző szektorok közötti egyébként is kényes gazdasági egyensúlyt. Elég, ha az állami szektorban bevezetett béremeléseket említjük. Szokásos év eleji visszapillantó sorozatunkban egyebek mellett röviden ezeket a híreket elevenítjük fel.
Január
Megosztott áfafizetés. Az államfő által kihirdetett jogszabály az adó- vagy áfahátralékot fel nem halmozó vállalkozásokat nem kötelezi megosztott áfafizetésre. Ráadásul az elmaradásnak legalább hatvannaposnál régebbinek kell lennie, illetve a cég besorolásától függően alsó határokat is bevezetnek: a nagyvállalatok esetében legkevesebb 15 ezer lej, a közepesek esetében 10 ezer lej, míg a többiek esetében 5000 lejnél kötelező. Ugyanakkor az önkéntes csatlakozásra is megvan a lehetőség: a vállalkozások, amelyek emellett döntenek, a belépés pillanatában kapnak egy egyszeri kedvezményt, majd mindvégig, amíg maradnak, nyereségadójuk öt százalékának jóváírásában is részesülnek.
Büdzsé. Az év első napjaiban az államfő aláírta az állami költségvetési törvényt, ugyanakkor óvatosságra, felelős adó- és költségvetési politikára intette a kormányt. A költségvetés 5,5 százalékos gazdasági növekedésre, 3,1 százalékos éves inflációra, 4,55 lej/eurós átlagárfolyamra és 2614 lejes nettó átlagbérre épített. A költségvetési hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 2,97 százalékára tervezték, a bevételi oldalon 287,5 milliárd lejjel számoltak, ami 30,9 milliárd lejjel haladta meg a 2017-es szintet.
Tovább növekedő kereskedelmi deficit. Románia kereskedelmi deficitje 2017 első tíz hónapjában 11,344 milliárd euróra bővült, ez több mint 2,5 milliárddal több, mint egy évvel korábban. A statisztikai intézet adatai szerint az export-import tevékenység legjelentősebb termékei a gépek és szállítási eszközök voltak.
Kevesebb pénz a megyének. Mintegy 14 millió lejjel kevesebb összeget biztosítottak az állami költségvetésből Kovászna Megye Tanácsának működési költségek finanszírozására, mint egy évvel korábban.
Turisztikai információs iroda nyílt. Sepsiszentgyörgy főterén, a volt művészbolt helyén hivatalosan is megnyílt a turisztikai információs iroda.
Kevéske uniós pénz. A hétéves uniós költségvetési ciklus során megpályázható, fejlesztésre fordítható uniós források mindössze 4,43 százalékát sikerült lehívni a már eltelt négy év során. Strukturális és beruházási alapokból 2014 és 2020 között az országnak 37,564 milliárd euró járna. Január derekáig mintegy 6,9 milliárd eurót sikerült megnyerni, ám ebből közel 4 milliárd mezőgazdasági támogatás, kifejezetten fejlesztésre mindössze 1,09 milliárd fordítható.
Ígéretek. Viorica Dăncilă kijelölt miniszterelnök a parlament elé terjeszti jóváhagyásra a több mint 270 oldalas 2018–2020-as időszakra szóló, a koalíció által aktualizált kormányprogramot. Csak néhány ígéret: 2020-ig a vízhálózatra csatlakozott háztartások arányát 65,2-ről 87 százalékra, a csatornahálózatra csatlakoztatott háztartásokét pedig 49-ről 60 százalékra emelik. A modernizált utak arányát 39,4-ről 61 százalékra, a telekkönyvezett lakások arányát 40-ről 80 százalékra (a mezőgazdasági területekét 100 százalékra) növelik, évente 50 százalékkal bővül a kulturális befektetésekre szánt alap, az oktatás a „terület fontosságának megfelelő” finanszírozást kap, 2500 bölcsőde, óvoda és iskola, egyenként 300 millió eurós költséggel nyolc regionális kórház épül, a megyei kórházak zömét felújítják, minden községet mentőautóval látnak el.
Február
Vidékfejlesztés. Összesítésben a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökséghez 43 844 pályázat érkezett a 2014–2020-as költségvetési ciklusban, 6,96 milliárd euró összértékben. A szakemberek 23 118 pályázatot minősítettek kifizethetőnek, a szerződést 20 383 pályázóval kötötték meg, az értékük 2,73 milliárd euró.
Költekező állam. 2017-ben a 24 milliárd lejes költségvetési hiány ugyan nem haladta meg a nemzeti össztermék 3 százalékát, de az állami jövedelmekhez viszonyítva a hiány eléri a 10 százalékot, ami a legmagasabb 2011 óta.
Fűrészüzem. Gyárlátogatással összekötött, átfogó helyszíni tájékoztatót tartott a Holzindustrie Schweighofer (HS) a rétyi fűrészüzemben. A háromszéki gyárba mintegy 400 hazai beszállítótól naponta több tucat kamionrakomány nyersanyag gurul be, vasúton pedig 2017-ben több mint kétszázezer köbméter külföldről beszerzett rönkfa érkezett. A Rétyen előállított fűrészárut 27 országban értékesítették, jelentős mértékben – 44 százalék – Romániában. A termékek 21 százalékát Japánba, 10 százalékát az Amerikai Egyesült Államokba, 7 százalékát pedig Ázsia többi részébe szállították.
Földtulajdon. A romániai mezőgazdasági területeknek 43 százaléka idegen állampolgárok tulajdonában van – jelentette ki Daniel Buda európai parlamenti képviselő. A Nemzeti Liberális Párt politikusa szerint a legtöbb mezőgazdasági támogatás olyan cégekhez kerül, amelyek többségi tulajdonosa nem uniós állampolgár.
Kísérleti támogatás. Aláírták a magyar kormány által indított Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program támogatási szerződéseit. A kísérleti jelleggel elindított programban 521 pályázó vállalkozás és személy nyert összesen 1,5 milliárd forint támogatást eszköz- vagy tenyészállat-beszerzésre, illetve mezőgazdasági területek telekkönyvezésére. Az igénylők legfeljebb 15 ezer eurónak megfelelő összegre pályázhattak, és terveik megvalósításához 25 százalékos önrészt kellett biztosítaniuk.
Székely mustár. A Badi Vince által a kilencvenes években kifejlesztett, sajátos ízvilágú kézdivásárhelyi Badi mustár márkanév 2008-ban került a Mi-Tu-Ház Kft. tulajdonába, akik azóta is megőrizték a termék jellegzetességét – mutattuk be a sajátos helyi terméket. Az egyedi ízű és csomagolású termék tartósítószer nélkül, természetes alapanyagokból készül, így már nemcsak Háromszéken és Erdélyben népszerű, de meghódította a román vidékeket is, pár évig Magyarországon is jelen volt, sőt, még az Amerikai Egyesült Államokba is eljutott.
Március
Munkabalesetek. 2017-ben összesen 71 munkabalesetet vizsgáltak, ezek közül négy volt halálos. A fennmaradó 67 esetben egyetlen sérült szenvedett harmadfokú maradandó károsodást, a többiek szerencsére csak időszakosan váltak munkaképtelenné – közölte a megyei munkafelügyelőség.
Helyi termék, helyi vállalkozás. Megyei vállalkozói szervezetekkel és képviseletekkel közösen indított kampányt a Háromszéki Termék/Háromszéki Vállalkozás védjegyek használatának népszerűsítésére a Háromszéki Közösségi Alapítvány. A cél ráirányítani a figyelmet a helyi értékekre, hogy minél több érdekelt – termelő és vásárló – használja a védjegy előnyeit.
Elmarasztalás. A korrupció továbbra is minden szinten virágzik Romániában, és gátolja a vállalkozások megfelelő működését, az üzleti szféra legnagyobb kihívása ugyanis továbbra is a korrupció, valamint a közszférában megnyilvánuló problémák – áll az Európai Bizottság Románia társadalmi és gazdasági helyzetéről szóló országjelentésében. A megkérdezett cégvezetők a korrupciót és a nepotizmust tekintették a vállalkozások megfelelő működését hátráltató legfőbb akadálynak, a cégek 85, illetve 82 százaléka jelölte ezt meg fő problémaként, miközben az európai uniós átlag 37, illetve 38 százalék.
Költséges munkaerő. A 2017-es év folyamán a munkaadók személyzeti költségei közel 15 százalékkal növekedtek. A statisztikai intézet számításai szerint a pontos számok így alakultak: csak a negyedik negyedévben átlagosan 1,29 százalékkal volt magasabb az egy órára számított személyzeti költség az előző negyedévhez képest, 2016 utolsó három hónapjához viszonyítva pedig a munkanapokkal korrigált, egy órára számított költség 14,29 százalékkal nőtt. Korrekció nélkül ezek az arányok még számottevőbbek: 2,37, illetve 15,65 százalékosak.
Amerikai védővámok. Az Egyesült Államok elnöke belevágott beígért protekcionista gazdaságpolitikájába. Donald Trump rendeletére az Egyesült Államok az acélimportra 25, az alumíniuméra pedig 10 százalékos védővámot vetett ki. Az elnök rendeletét az egész világon ellentmondásosan fogadta a gazdasági közvélemény.
Családban marad. Kelemen Gyula családi vállalkozást épített abból, hogy Sepsi- és Orbaiszéken ellátja a svéd Husquarna márka képviseletét. A kovásznai, majd a sepsiszentgyörgyi üzletében és javítóműhelyében immár fia és lánya is bekapcsolódott a munkába, ráadásul nagy lépés előtt állnak: épp húsvét után költöztették tágasabb térbe mindkét telephelyüket. Nem látványosan, de biztonságosan tudjuk megteremteni a megélhetést – fogalmazott a cégtulajdonos.
