Régóta köztudott, szoros emberi kapcsolataink segíthetnek abban, hogy elkerüljük, kibírjuk és legyőzzük a betegségeket. Szakemberek kísérletei bizonyítják, hogy a barátságok javítják életminőségünket, erősítik immunrendszerünket és meghosszabbíthatják életünket.
Egy bizonyos kísérletben részt vevő személyeket vírusfertőzésnek tettek ki. Az eredmény azt mutatta, hogy a betegség könnyebb lefolyású volt azoknál, akiknek sok barátjuk volt. Kaliforniában egy másik felmérést végeztek a mellrák kritikus stádiumában szenvedő nők között. Kiderült, hogy azok a nők, akik egy önsegítő csoportot látogattak, kétszer annyi ideig éltek még, mint akik nem.
Szívbetegek között azt figyelték meg, hogy alacsonyabb volt a vérnyomásuk és lassabb a pulzusuk azoknak, akiket barátaik kísértek el a klinikára, mint azoké, akik egyedül jöttek. A felmérést végző orvoscsoport öt éven át figyelte a barátság és az egészség közötti összefüggést. Következtetésük szerint jó orvosság, ha van valaki, akivel beszélgethetünk, akivel megoszthatjuk terheinket vagy akár az örömeinket, sikereinket.
Az éremnek azonban van egy másik oldala is. Míg egyes barátságok pozitívan hatnak az egészségünkre, mások károsak is lehetnek. A bibliai Példabeszédek könyve így óv bennünket: „A vidám szív jót tesz a testnek, a nyomott kedély pedig elszárítja a csontokat.” (Péld 17:22), és „Aki bölcsekkel jár, maga is bölcs lesz, aki balgákkal barátkozik, hasonló lesz hozzájuk.” (Péld 13:20).
A negatív kapcsolatok feszültsége szorongást válthat ki, fejfájást okozhat, ami aztán álmatlansághoz vezethet, és még folytathatnánk a sort tovább.
Ha barátaink túl magas elvárásaival szemben nehezünkre esik meghúzni a határokat, akkor könnyen bosszússá, haragossá válunk vagy kudarcérzet uralkodik el rajtunk. Fölhalmozódnak bennünk ezek a negatív érzések, és ez egészségtelen.
Ha gondosan választjuk meg barátainkat, és óvjuk egészségünket, nem jelenti azt, hogy vissza kell húzódnunk legbizalmasabb barátaink szűk körébe, akik mindent ránk hagynak. Épp ellenkezőleg!
Sokféle barátságra van szükségünk, a kollégáktól kezdve a bizalmas barátokig, a sporttársaktól az imatársakig, mert mindannyian különböző szerepet töltenek be életünkben.
Valahol lényünk legmélyén őrizzük legrejtettebb érzéseinket, vágyainkat és meggyőződésünket, ezeket csak bizonyos emberekkel osztjuk meg, akiket legbizalmasabb barátainknak tartunk. Ez a legbelső szféránk, ide csak a kiváltságosak juthatnak be.
A barátságok következő szintjéhez soroljuk kevésbé bensőséges kapcsolatainkat. Ismerőseinket, akikkel az iskola, a szomszédság, a munkahelyünk révén vagy talán egy egyházi közösségben, gyülekezetben kerültünk kapcsolatba.
A harmadik szint a távoli ismerősöket foglalja magában, akiknek csak születésnapjukra vagy karácsonyra küldünk egy-egy képeslapot, üzenetet.
A széles körű barátság jelentősége egyébként nem vész el akkor sem, ha házasságban élünk. Házastársunk természetes módon betölti a legbizalmasabb barát helyét, de nem szükségszerű, hogy egyetlen barátunk vagy barátnőnk se legyen.
Még a legszeretetteljesebb és legbensőségesebb házasság sem pótolhatja az egyéb emberi kapcsolatokat, amelyekre szükségünk van. Ez annál is inkább így van, hogy érdeklődési körünk a házasságban sem mindenben azonos. A barátok betölthetik ezeket a réseket.
Kertész Tibor,
a Gyulafehérvári Családpasztorációs Központ munkatársa
(folytatjuk)
