A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) elítéli a kormány, az elnöki hivatal és a parlament válaszlépéseinek hiányát a magyar kormány által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztési program kapcsán – írja a FRCRHM tegnapi közleményében.
A civil fórum az MTI híréből értesült arról, hogy a magyar kormány 25 milliárd forintot különített el egy olyan programra, amelyből Székelyföld gazdasági fejlődését támogatja. A közlemény szerint a romániai illetékes intézmények nem végeztek alapos elemzést arra vonatkozóan, hogy milyen következményekkel jár a magyar állam stratégiai beruházásainak lehetősége, illetve a kettős állampolgárság elnyerése az erdélyi magyarok által.
„Ilyen körülmények között az RMDSZ szinte függetlenül vezeti Hargita és Kovászna megyét, semmibe véve az itt élő románok érdekeit. Az államfők hallgatólagos támogatásával a ’89 decembere utáni kormányok opportunizmusa oda vezetett, hogy az ország szívében valóságos társszuverenitás jött létre Magyarországgal. A parlamenti támogatásért cserébe Bukarest magára hagyta a két megyében élő románokat, akik ki vannak szolgáltatva a helyi és megyei hatóságok kényének-kedvének, amelyek szegregacionista politikájukkal az etnikai alapú területi autonómia megteremtésén dolgoznak” – írja a fórum közleményében.
A dokumentum szerint, míg a többségi magyar kisebbség hármas támogatásban részesül, hisz pénzt kap Budapestről, Bukarestből és a helyi költségvetésből, a román közösségek csak esetleges és jelentéktelen támogatást kapnak a helyi hatóságoktól, emiatt felmerül, hogy érdemes-e itt jövőt tervezniük, vagy sem.
A fórum engedményként értékeli azt is, hogy az ifjúsági minisztérium visszajuttatta a helyi önkormányzat tulajdonába a városi sportbázist.
„Ezzel az ifjúsági és sportminisztérium lemondott évi 550–600 ezer lej bevételről, ezután mintegy 300 ezer lej bért fizet, tehát mintegy 800–900 ezer lejjel kevesebb jut a sportra, ráadásul a Municípiumi Sportklub bérlő lett saját házában” – írja a közlemény. Zárásként a fórum megjegyzi, hogy kénytelen lesz megtámadni a bíróságon a kormány hatalmi visszaéléssel hozott határozatát, és arra kéri Klaus Iohannis államfőt, hogy nemzetbiztonsági kérdésként tűzze a Legfelsőbb Védelmi Tanács napirendjére a Hargita, Kovászna és Maros megyei helyzetet.