Ha a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának korábbi időszakára leginkább a vendégrendezvények, kevésbé a saját összeállítású vagy helyi intézményekkel, civil szervezetekkel közösen szervezett programok voltak a jellemzőek, úgy Szebeni Zsuzsa érkezése óta a partnerségben lebonyolított események lettek a sűrűbbek. És – végső soron – így teljesíti legjobban küldetését a Magyar Kulturális Központ: nem irányít és nem diktál, de egyenrangú félként áll a helyben „megtermelt” kultúra mellé.
A Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja igencsak aktív évet zárt, az általuk kínált, illetve a felkarolt rendezvények valóban széles palettát mutatnak – gyakorlatilag nem maradt a művészetnek olyan ága, melyben ne lettek volna jelen. És nem csak Sepsiszentgyörgyön, vagy legfeljebb háromszéki szórásban, de székelyföldi lefödésben, sőt, a szórványban is igyekeztek jelen lenni. Amint ezt a változatosságot és sokaságot Szebeni Zsuzsa megfogalmazta: szerves része és aktív szereplője kívánnak lenni a kulturális életnek. Ez számokban is tükröződik, hiszen több mint hetven esemény szervezésében-lebonyolításában vállaltak kisebb-nagyobb szerepet, együttműködve a legkisebb szervezetektől az egyházakon át a legnagyobb intézményekig. És a partnerek továbbra is bizalmat szavaztak a Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi irodájának, így az idei esztendő is az együttműködés jegyében zajlik – mondta Szebeni Zsuzsa.
Hosszas lenne felsorolni a fiókintézet teljes 2019-es programját, a tervezett rendezvények sokaságából két fontos eseménysorozat viszont kiemelhető: az irodalmi személyiségeknek szánt megemlékezések közül számunkra a legfontosabb a Benedek Elek Emlékév.
Nagy mesemondónk 160 éve született, 90 éve hunyt el, szerteágazó tevékenységének megidézésére a Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi irodája sokféle rendezvény szervezésében vállal részt – így többek között egy rajzpályázat lebonyolításában, emlékkiállítás megvalósításában, a baróti szoborállításban, az Aranyalma őshonos almakert létesítésében, Magyarországon és Romániában emlékbélyeg kibocsátásában, többnyelvű Cimbora különszám összeállításában, Benedek Elek füveskönyv és szakácskönyv kiadásában.
A másik fontos rendezvénysorozat, amelynek egy jelentős részét vállalta Szebeni Zsuzsa, a Háromszék nem alkuszik: ebben Háromszéki honleányok címmel a 170 éve zajlott önvédelmi harcokban részt vevő nők emlékezetét eleveníti fel. Szebeni Zsuzsa részéről nem véletlen a szabadságharcunk kutatásában ez idáig hanyagolt részterület választása: a fiókintézmény talán legsikeresebb műsora a tavalyi évben a Hátrahagyottak emlékezete címmel az aradi vértanúk özvegyeinek sorsát bemutató, Szebeni Zsuzsa önálló kutatására alapozott kiállítás volt, amely immár nem csak Erdélyt járta meg, de eljutott Magyarországra is, és az érdeklődés továbbra is akkora iránta, hogy nem lehet lezárni a kiállítást, március 15-én például Székelyudvarhelyen mutatják be.
Az intézmény másik sikeres kiállítása a Berde Mária író és Berde Amál festőművész pályaképét megjelenítő, Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem” ajándéka című tárlat volt, amely most éppen Debrecenben látogatható. És ha már a folytatásoknál tartunk, érdemes kiemelni a tavalyi sikeres kiállítás nyomán idénre, a Székely vágtán való bemutatásra tervezett, a székely lovas öltözékeket helyi gyűjtés alapján bemutató tárlatot, de folytatják a szintén nagy érdeklődés övezte Kastélyok zenéje koncertkörutat is.
Végezetül pedig az idei esztendő első jeles rendezvényéről egy rövid beharangozó: a magyar kultúra napján Száraz Miklós György Székelyek című művelődéstörténeti munkájának bemutatóját ajánlja a közönség figyelmébe a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi irodája.
