Semmivel sem láttak jobban bele az előttünk álló közeljövőbe a barátságtalan időjárás közepette Csernátonban sem, mint máshol. A találgatásokkal nem sokra megyünk – mondták a ráérős helyi gazdák. Annak, aki ezt a jó, friss téli időt választja trágyahordásra, nincsen ideje találgatni, abból nem lehet megélni! Régebb még hallgattunk azokra az újévi köszöntőkre, amelyek mindig valami jó üzenetet hirdettek. Most már azt sem hisszük, hogy amilyen volt az új esztendő első napja, olyan lesz az egész év. Lejárt már az ideje a jövendölésnek. Józanul kell gondolkozni: bízni magunkban, kiharcolni azt, ami nekünk jár!
Telekkönyvezés vidéken is
Szerencséje van a jelenlegi községvezetésnek, mert Bölöni Dávid, a tapasztalt polgármester, akinek a jelenlegi rezsim kétes vádak alapján megálljt parancsolt – a feddhetetlenségi ügynökség döntése nyomán eltiltották tisztségétől –, minden kérdésben felvilágosítással szolgál – vettük ki Fábián Sándor alpolgármester, megbízott községgazda szavaiból, akivel elbeszéltük a sok-sok napi égető kérdést, amellyel továbbra is küszködniük kell ebben az esztendőben.
– Milyen munkálatok szerepelnek az idei teendők között?
– Van több olyan, amit már régebb megkezdtünk, s reméljük, hogy nem akadályozza meg az egyre keményebb tél. Ilyen az ingatlanok, a föld, a kaszáló- és a legelőterületek, erdőbirtokok törvény szerinti felmérése és telekkönyvezése az egész község területén. A kivitelező a sepsiszentgyörgyi Satelit cég, a munkálatokat kormánypénzből végzik, s már a belsős részek felmérésének a vége felé járnak. Az ezt követő azonosítás alkalmával derül majd ki, hogy üti-e a birtoknak a széle a hosszát. Nagyon fontos munkálat, de minden bizonnyal csak a jövő esztendőben tudják befejezni, ami után mindenki tudni fogja, milyen hivatalosan felmért vagyona van, és kezében lesz a telekkönyv is. Üzemtervezni kell a legelőket és kaszálókat is, mert ez és a telekkönyv lesz a feltétele annak, hogy mindenki megkaphassa jogos földalapú támogatását.
Fábián Sándor
Ezzel párhuzamosan új nevet fognak kapni az utcák, s ezek kerülnek bele a személyazonossági igazolványokba, amelyeket Kézdivásárhelyen állítanak ki, és a többi adattal együtt minden bekerül egy központi elektronikus nyilvántartásba. Az ezzel járó költségekkel az önkormányzat megelőlegezi a családokat, amit majd az okmányok átadása-átvétele alkalmával visszafizetnek. Segítséget kaptunk a Haszmann-múzeumtól az utcák új névadásában, ugyanis lehetőleg a régen használt helyi-népi elnevezéseket szeretnénk visszaállítani.
Iskolákat tataroznak, megújul a kultúrotthon
Egyik gond a másikat követi – derült ki a beszélgetésből. Reméli a községvezetés, hogy az elnyert falufejlesztési programpénzből sikerül felújítani a Nagypatakon áthajló, eléggé megrozzant Kandia hidat, amely két településrészt köt össze. Hasonló fejlesztési alapból aszfaltszőnyeget remélnek a Dullók utcába. Pályázatot tettek le annak a mezei útnak a korszerűsítésére, aszfaltozására is, amely Torjával köti össze Felsőcsernátont. Régi álom teljesülhet ezzel. A községhatáron túli szakaszt a torjai önkormányzat építteti majd. Elkészült a tervezet, hamarosan kiírják a versenytárgyalást.
Megújul a nyáron az óvoda épülete
Még a tavaly meghirdették a községpontban található Végh Antal Általános Iskola részleges felújítását – szintén nyertes nemzeti falufejlesztési programból –, amelyre azonban nem jelentkezett kivitelező, mert a tervező alulértékelte a munkálat költségeit. Pótköltségvetéssel sikerült megnövelni az értéket, így ebben az évben újra kiírják a licitet. Ebből az összegből újíttatják fel az iskolaépület belső részét és a hozzá tartozó szomszédos óvoda épületét, az iskola udvarán levő sportpályát viszont az önkormányzat saját alapjaiból építteti újra.
Pályázatuk nyertes, de még nem írták alá a szerződést a felsőcsernátoni Bod Péter-iskola épületének belső felújítására. Vajon sikerül-e ezeket mind kivitelezni? – latolgattuk az újévi gondokat Fábián Sándorral.
Egy másik pályázatot az alsócsernátoni kultúrotthon főjavítására nyújtottak be, amelyet a tanács megvásárolt a református egyháztól. Külön-külön pályázatok készültek a Kis utca, a Patak utca és a falumúzeumtól a felsőcsernátoni katolikus templomig terjedő útszakasz korszerűsítésére, de sajnos pénzalapok hiánya miatt szerződést még nem írtak alá. Ennek megoldására lehet, hogy pályázniuk kell majd a Nemzeti Falufejlesztési Program második kiadásában. Még nincsen évi költségvetésük – jelezte Fábián –, de ha keretei megengednék, szeretnének járdát építtetni a korszerű Fő út mellé: ha szűkös lesz a büdzsé, legalább egyik oldalán fel egészen a Múzeum utcában levő Kőhídig.
Se vége, se hossza a gondoknak
Nem részletezzük, hány építészeti szempontból értékes udvarházat sikerült felújítania a községnek, viszont lencsevégre kaptuk az uniós alapokból immár a régi pompájában tündöklő Farkas-kúriát. De mert az alaposan leromlott épület tatarozása közben újabb munkálatok szükségességére derült fény, meg kell majd növelnie a pénzalapot a hivatalnak is. A kivitelező a Baumeister Kft., előreláthatóan ennek a munkálatnak a befejezése is késni fog.
Többféle rendeltetést kap a Farkas-kúria
– Van-e remény a helyi szennyvízhálózat bővítésére, hiszen erre is valós igény mutatkozik? – kérdeztük a megbízott polgármestert.
– Megszületett egy közös bővítési elképzelés, ami lehetőséget teremt arra, hogy a hozzánk tartozó Albisnak is kiépülhessen az infrastruktúrája. Albisban ebben az évben szándékoznánk önerőből megépíteni az ivóvízhálózatot. Ha van ivóvíz, kell szennyvízcsatorna is, szól a rendelkezés. Erre a kis lélekszámú Dálnok községnek sem lett volna önálló módon lehetősége. Így született az a megoldás, hogy közösen pályáztunk. Nálunk ugyanis a fővezeték csak Felsőcsernáton közepéig van kiépítve, le szeretnénk fektetni egészen a régi kőbányáig. A Dálnokból induló vezetékre rákötik Albis szennyvizét, s az egész rácsatolódna a csernátoni nagy ülepítőre, amelynek megfelelő a kapacitása.
– Ennek a többéves munkálatnak az összértéke 2,5 millió euró, és a kivitelezésére szánt pénzösszeg 30 százaléka megérkezett – jelezte kérdésünkre Bartók Ottó dálnoki polgármester. Ha minden az elképzelések szerint alakul, tavasszal indulhat a munka.
Élénk a közművelődési élet
A tél hol alkalmas a művelődési tevékenységre, hol nem, bár erre mindig fogékony volt Csernáton. Utóbbi időben főleg a Haszmann Pál Múzeumra, a Pántlika helyi néptánccsoportra, a Csernátoni Pakó András Férfi Dalcsoportra, az Ikavári néptáncfesztiválokra korlátozódott ez a tevékenység. Fákó Alpár, a népi táncegyüttes vezetője elmondta, hogy január elején már megkezdték a rendszeres táncpróbákat, mind a 16 tagú néptánccsoportnál, mind a Végh Antal-iskola alsó és felső tagozatainak tanulóiból verbuvált csoportokban. A tanulókat Fákó Alpár és László Botond, a néptáncegyüttest pedig Gere Csaba és Gabriella koreográfusok készítik fel. Mindkét csoportban felcsíki táncokkal kezdik az ez évi próbákat.
Csernátonban régebb hagyománya volt a lovas farsangnak, de időközben kimaradt. Felvetődött az a gondolat is, hogy jó lenne feleleveníteni – mondta Fákó, majd sorolta: ebben az évben is megtartják az Ikavári néptáncfesztivált, júliusban táncos edzőtábort szerveznek, amelyen részt vesz Sármellék testvértelepülés tánccsoportja is, közösen ismerkednek a szűkebb régió táncaival.
Ikafalva – a harangláb és a református templom
Leginkább a helybeli református gyülekezet háza táján zajlanak az események, amelyekről rendszeresen beszámol lapunknak Nagyoláh Ilonka nyugalmazott tanítónő, valamint a református egyházközség sajtószolgálata. Fábián Sándor – aki falufelelős és az eklézsia gondnoka is – elmondta, hogy az egyházközség kultúrháza mellett az új faluházat is betöltik a legkülönbözőbb események. Látogatásunk alkalmával Bardócz Csaba református lelkipásztor elmondta, hogy nyertes pályázati pénzből székeket és különböző felszereléseket kaptak, amelyeket sikeresen fel tudnak majd használni tevékenységükben.
– A nyáron önerőből leaszfaltoztattuk a Felsőcsernáton és Ikafalva közötti útszakasz mintegy felét – folytatta Fábián Sándor. – Szeretnénk 2019-ben a másik szakaszt is korszerűsíteni legalább a falu központjáig. Régi óhaja Ikafalvának, hogy jó minőségű ivóvizet kaphasson, ennek azonban több buktatója van. A környék természetes forrásainak hozama egyre kisebb, fúrt kúttal lehetne csak jó vizet találni, az pedig nagyon drága. Fúrást csak a falutól távolabbi helyre lehetne telepíteni és a vizet ki kellene vezetni egy, a falu fölötti magasabb pontra, ami költséges, onnan aztán szabadeséssel jutna el a családokhoz. Felvetődött az a gondolat is, hogy egy, az albisi vízvezetéssel közös programban ezt is jó volna megoldani, ugyancsak helyi költségvetésből.
Ikafalva „kitermelte” magának azokat az értelmiségieket, akik mindig fenntartották ennek az elszigeteltnek bélyegzett településnek a hírnevét. Egyes életrajzírók szerint ebben a faluban született a medikus Andrád Sámuel (1751–1807) is, a magyar anekdotairodalom előfutára. Itt működött Szabó Lajos (1883–1938) néptanító, s bár Bitán született, egy életen át a helybeli nemzedékek nevelője volt, porai is a falu temetőjében nyugszanak. Őt követte Nagyoláh Ilona ma már nyugalmazott tanítónő, aki kivette részét az elmúlt évtizedek nevelési-közművelődési életéből, és Mátis Izabella, a faluban élő felsőcsernátoni pedagógus, Ikafalva kismonográfiájának szerzője, a helybeli tősgyökeres családok kiváló ismerője. Izabella unokahúgával, Botár Beátával együtt amolyan helyi hagyományápolók, a régi sütemények és tortaféleségek kiváló ismerői és készítői, akikhez azok is fordulhatnak, akiknek kevés idejük marad sütkölőzni.
