A Bánságban is, mint mindenütt a néhai Habsburg Birodalom peremvidékein, még mai napig élő a Sissi-legenda. A birodalom katonái a nagy háborúból hazatérve a sok történet közt hazavitték a magyarok királynőjének drámáját is, szépségéről regéltek, szerelmeiről meséltek.
És ez a legendákba burkolt, de nagyon is valós női ideál vagy istenség nem hagyhatta nyugton azt a felnőttet, akinek gyerekkorában a családi történetek közt sokszor előfordultak Sissi-históriák is – különösképp, ha ez a felnőtt íróember, helyesebben sokoldalú alkotó, többek közt költő is. Pavel Șușară a neve, és a birodalom szülöttének vallja magát. Hát megírta leveleit Sissinek, találóbb megnevezés híján költeménynek nevezett műfajban, szerepjátékot játszva, családi történeteket beleszőve, Sissi verseit is felhasználva – és lett végül egy szövegszimfónia. Nagyjából ez a története a román kultúra napja alkalmából a Teinben tegnap bemutatott könyvnek, mely tavaly Demény Péter tolmácsolásában magyar fordításban is megjelent.
Amúgy a román kultúra napját Mihai Eminescu születésnapjára időzítették, így hát mi sem természetesebb, mint hogy az est házigazdája, Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója beszélgetőtársait, az est két meghívottját a román nemzeti költőhöz való viszonyukról faggassa, innen jutva el néhány kitérővel („most olyan rabszolgaságban élünk, amilyen nem volt még a történelemben”, jegyezte meg adott pillanatban Pavel Șușară) a Sissi-szimfónia születéséig, majd zárszóként abból egy rész román és magyar nyelvű felolvasásáig.