Szili Katalin szerint az erdélyi magyar pártoknak és politikai szervezeteknek „le kellene porolniuk” és közösen kellene aktualizálniuk a román parlamentben több mint egy évtizede elakadt kisebbségi törvény tervezetét, s közösen kellene dolgozniuk az oktatási törvény tervezetén is. A határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a Bihari Napló tegnapi számában közölt interjúban beszélt az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek együttműködéséről és az előttük álló feladatokról.
A megbízott szerint a magyar képviselők ezekben a kérdésekben olyan álláspontot képviselhetnének a román törvényhozásban, amelyek a teljes magyar közösség támogatását élvezik. Szili Katalin felidézte: egy évvel ezelőtt az erdélyi magyar pártok közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben rögzítették, hogy a tömbben élő magyarság számára területi autonómiát, a többi számára kulturális autonómiát kell biztosítani. A miniszterelnöki megbízott megemlítette: az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) által közösen kidolgozott székelyföldi autonómiatervezet nagymértékben hasonlít ahhoz a tervezethez, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki. Úgy látta: két jelentős különbség volt e koncepciók között. Az egyik az, hogy az SZNT a történelmi Székelyföld számára, az RMDSZ és az MPP a Székelyföld mellett román többségű területeket is magában foglaló Maros, Kovászna és Hargita megye területére képzelte el az autonómiát, a másik pedig az, hogy az SZNT szerint a székelyföldi autonómiához szükségtelen, az RMDSZ szerint pedig szükséges az alkotmánymódosítás. Szili Katalin az általa irányított egyeztetések fontos eredményének tartotta, hogy a tavaly januárban aláírt megállapodásban a felek rögzítették, immár valamennyien a történelmi Székelyföld határai között képzelik el az autonómiát.
Az alkotmánymódosítás kérdéséről Szili Katalin úgy vélekedett: „Ez dőljön el akkor, amikor már ott vagyunk a hídnál, tehát akkor menjünk át rajta, amikor már egyáltalán párbeszédet tudtunk kialakítani a román többséggel.” Azt is megemlítette, hogy fontosnak tartaná a magyar többségű önkormányzatok fokozott együttműködését, hiszen ezt sem a román, sem az európai uniós szabályok nem tiltják.
