Az orosz védelmi minisztérium cáfolta, hogy megkezdődött volna az orosz csapatok kivonása Dél-Oszétiából. A minisztérium szóvivője tegnap azt mondta az Interfax hírügynökségnek: az 58. hadsereghez tartozó egységek kivonásának részletein most dolgoznak, kivonásukról a helyzet stabilizálódásának függvényében döntenek majd. Korábban a frontvonalon bevetett katonák parancsnoka, Vjacseszlav Boriszov vezérőrnagy közölte, hogy megkezdőzött a csapatok kivonása.
A védelmi tárca később pontosított: azokat az alegységeket vonják ki, amelyeknek jelenlétére Dél-Oszétiában már nincs szükség, például a mélységi felderítőket. Grúz források szerint azonban az oroszok csak erőiket csoportosítják át. Szemtanúk megjegyezték, hogy Gori környékén láthatóan csökkent az orosz katonák száma. A BBC tudósítója Tbiliszitől 35 kilomléterre Gori felé látott orosz harci álláspontokat. Az oroszok továbbra is ellenőrzik Grúzia legfontosabb kelet—nyugati országútját és a mellette fekvő nagyobb városokat. A kivonulást halasztgató oroszokat figyelmeztette Nicholas Sarkozy francia elnök, aki súlyos következményeket helyezett kilátásba az EU—orosz viszonyban, amennyiben Moszkva nem hajtja végre gyorsan és átfogóan a tűzszüneti egyezményben foglaltakat. Szombaton az oroszok felrobbantottak egy vasúti hidat Tbiliszitől 45 kilométerre nyugatra. Emiatt Azerbajdzsánnak le kellett állítania az olaj- és olajszármazékok szállítását Grúzia területén át a fekete-tengeri kikötőkbe. Eközben az orosz támogatást élvező abháziai szakadárok hatalmukba kerítettek tizenhárom grúziai falut és egy vízi erőművet. A grúz külügyminisztérium szerint az orosz katonai egységek és a szakadár fegyveresek eltolták Abházia határát az Inguri folyó felé, és ideiglenes igazgatás alá helyezték az elfoglalt falvakat. A szakadárok ellenőrzése alá került az Inguri folyón lévő vízi erőmű is.
Tbiliszi nem adja fel
Grúzia nem adja fel sem Abháziát, sem Dél-Oszétiát, az ország szakadár területeinek egyetlen négyzetkilométerét sem — jelentette ki tegnap Tbilisziben Miheil Szaakasvili grúz elnök, miután tárgyalt Angela Merkel német kancellárral. Grúzia már nem ismer el semmilyen orosz békefenntartó erőt — tette hozzá. ,,Már nem beszélhetünk grúziai orosz békefenntartó erőkről. Nincsenek is ott orosz békeerők, ezek orosz erők, amelyek már csaknem kétezer harckocsiból állnak, és feladatuk az ország gazdasági infrastruktúrájának tönkretétele" — szögezte le Szaakasvili. A német kancellár szerint Oroszországnak azonnal ki kell vonulnia Grúziából.
Moszkva nem tartja be a tűzszünetet
Az amerikai külügyminiszter azzal vádolja Oroszországot, hogy nem tartja tiszteletben a Grúziával kötött tűzszünetet. ,,Létezik egy tűzszünet, és Oroszország nem tartja magát ehhez" — jelentette ki Condoleezza Rice tegnap a Fox hírtelevíziónak nyilatkozva. Az NBC TV-ben pedig azt állította, hogy Grúzia elleni offenzívájával Moszkva lerombolta saját nemzetközi tekintélyét.
Grúzia továbbra is NATO-tagjelölt
A kaukázusi konfliktus ellenére Grúzia továbbra is jelölt a NATO-tagságra — jelentette ki Angela Merkel német kancellár tegnap Tbilisziben. Németország nem lát okot arra, hogy a legutóbbi NATO-csúcson hozott döntésétől visszatáncoljon — mondta a kancellár Miheil Szaakasvili grúz elnökkel tartott tárgyalásai után. Merkel ezúttal is világossá tette, hogy Németország szerint nem kérdőjelezhető meg Grúzia szuverenitása és területi integritása, és a hatpontos béketerv végrehajtására szólított fel. Hangsúlyozta, hogy a tűzszünetet követően gyors orosz csapatkivonást vár, amely után haladéktalanul nemzetközi megfigyelőket kell küldeni a válságövezetbe.
Az SZDP törölné az immunitást
Mircea Geoană SZDP-elnök tegnap tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, a parlamenti ülésszak elején pártja benyújt egy, az alkotmányt módosító javaslatot, amely törölné az alaptörvényből, hogy az államelnök, a kormány és a parlament tagjai immunitást élvezzenek. Geoană hangsúlyozta, a képviselők és a szenátorok létszámának egynegyedére van szükség a módosító javaslat elfogadásához, pártjának pedig megvan a szükséges számú képviselője. Hangsúlyozta, a törvény szerint az alkotmányt módosító javaslat elfogadásától számított harminc nap eltelte után meg lehet szervezni a referendumot.