Több a gond, mint az öröm így, télvíz idején községvezetéseink háza táján. Akadály a hó, bár még kellene belőle a szántókra, kaszálókra, legelőkre, mert téglakemény volt késő ősszel majdnem mindenütt a föld. Nehézség az is, hogy késni fog a költségvetés: nem tudni, milyen és mekkora lesz, február elején meg kellene érkeznie – hangoztatták a hivatalban, emiatt egyelőre tervezni sem lehet. A LEADER-programban nyert a község egy kotró-rakodó gépet, de erre is és más modern nehézgépeire is kiképezett szakember kellene, akit felkészültségéhez mérten meg is kellene fizetni. Kérdés, hogy miből.
Gyógyfürdő-tulajdonos lett a község
A tovatűnt tavalyi év farkán két hidat adtak át a Bodokhoz tartozó falvakban. Egyiket, vadonatújat és mellette támaszfalat, vízáraknak ellenállót Fejlesztési Minisztériumi pénzalapból Zalánban a Falupatakán. Könnyebben meg lehet majd közelíteni így a település felső – hegylábi – Suta nevű részét. A jelenlegi út ugyanis, ha lehet azt egyáltalán útnak nevezni, az említett patak gázlóján át és nagyon meredek kapaszkodón közelíti meg a Sutát. A tavalyi áradások érezhetően megrongálták az oltszemi Olt-híd két lábát, teteje is rozzant. Sikerült befejezni abból a pénzből, amit az árvízkárok helyreállítási alapjából kaptak. A híd az Olt bal oldalán levő területet köti össze a településsel, ahol a borvizes kezelőközpont, az újonnan megépült fogathajtó pálya, a Sós (Kotlós) gyógyborvízforrás, valamint a Sütei népi feredő felé tartó bekötőút található. Ha késve is, de sikerült átvenni a hidakat, az átadáson jelen volt Kovács Ödön megyemenedzser, a tervezők és kivitelezők képviselete – tájékoztatott Fodor István polgármester.
Hó alatt az oltszemi kezelőközpont
– Bezárták az oltszemi kezelőközpontot, fűtése a fával működő kazánnal nem volt kifizetődő, és az ásványvíz sem volt elég a borvizes medence és a gyógyvizes kádfürdők működtetésére. Megyei döntés értelmében a község kellett átvegye: gond is, de egy értékkel gazdagodtunk is. Kifizetődő egységgé kell tennünk – hangsúlyozta a községgazda. Elképzeléseink szerint – legalább részlegesen – jó volna áttérni napelemes melegítésre és egy sor más, fontos dolgot is meg kellene oldani. A Bagoly-forrás mélyítésével és kitakarításával sikerült megnövelni a gyógyvíz mennyiségét. Van megyénkben szakember, aki meg tudja adni az ásványvíz jellegzetességét, összetételét, hasznosíthatósági értékeit, mindazt, ami a balneológiai-orvosi hasznosítás alapfeltétele. Ez lenne az idei nyár egyik legfontosabb befektetése. Számunkra fontos ez a hely, az Oltfej látványos turisztikai övezete. Ez év júniusa utolsó hetének a végén itt rendezzük meg az országos fogathajtó versenyeket és a Balkán-bajnokságot.
Kastély, medveinvázió
– Bizonyára az új esztendőben újabb lépések történnek a Mikó-kastély rehabilitálása ügyében. Mi történik az ott létesített mellékgazdasággal?
– Szükség lenne egy tervre a kastély rehabilitációjára, ennek bizony gondot okozó anyagi vonzatai is vannak, de nagyon jó lenne, ha a tél végére elkészülhetne. Azt akarjuk tudni, hogy az elképzelt jövedelemből fenn tudná-e tartani majd magát. Mellékgazdaságunkban jól haladnak a dolgok. Tizenkettőre szaporodott a lovak száma, fejlődnek a tavalyi csikók, tavasszal még egyre várunk – mondta falugazda. – Szaporodik a juhállomány, már születgetnek a báránykák, s van elegendő takarmány a kiteleltetésre is. Két személynek van ott állandó állása, váltásban dolgoznak. Járatják a lovakat, szoktatják a hintókhoz, ugyanis az ez évi versenyen az oltszemi fogatnak is részt kell vennie.
Lovasgazdaság született
Meglátogattuk mi is az említett mellékgazdaságot, az istállóban megtekintettük a Siglavy Capriola nevű gyönyörű kancát és a hókás-derest. Visszatért hát Háromszékre az a vérvonal, melynek régi hagyománya van Oltfejben. Örömmel betűztük az egyik feliratot: Fedeztető mén: „Incitato – x”.
– Hallom, hogy csendesedett a medve-invázió? Mi van a medvemozival?
– Valóban ritkábban járnak a medvék, s a medvemozit a nagy hó miatt egy hónapja bezártuk. Nem bánjuk, hogy létrehoztuk. Kell, hogy lássák-ismerjék a vadakat az emberek, tudniuk kell, hogy nem gyilkosok a vadászok, hisz láthatják, hogy gondozzuk és etetjük őket, főleg az eledelben szegényebb időszakokban. Az a gyanúm, hogy befeküdtek az anyamedvék a barlangokba, január után ugyanis a fialás időszaka következik – részletezte a polgármester, aki maga is szakember, hiszen a helybeli vadásztársaság elnöke. Érdekes, hogy nem mindenütt egyforma a mozgás – teszi hozzá. – Nem is olyan rég, a friss, nagy hóban a Besenyő-patak völgyében sűrű medvenyomokat láttunk.
Fodor István polgármester
A jelenlegi esztendő tervei-elképzelései közül elsőként említi, hogy megfelelő területet sikerült találniuk és felméretniük az oltszemi ravatalozó építésére, hogy az a lehető legközelebb legyen a falu temetőjéhez és a templomhoz egyaránt. Soron van telekkönyveztetése is, amely feltétele a terv megrendelésének, tavaszra rögzítették a közbeszerzést. Ha minden összejön, a nyár elején meg lehetne kezdeni a munkálatokat. Ezzel befejeznék a községben az utolsó ravatalozó létesítését. Van még más elképzelése is a helyi vezetésnek. Ha engedné a költségvetés, följavítanák a bodoki Vásár-patak völgyében levő egykori erdeigyümölcs-begyűjtő épületét, melyet már évekkel ezelőtt megvásárolt az önkormányzat az erdészettől.
Gazdagabb lenne a község egy turistaházzal. Közel van a Bodoki-hegység vízválasztóján haladó jelzett turistaösvényhez, közelében jön a felszínre két lúgos kémhatású gyógyforrás, melyek ivókúrára is alkalmasak, de mint szemvizek voltak ismertek a legrégibb idők óta. A javításra-felújításra szoruló házhoz vezető erdei út jó állapotban van, csak a két gyógyforráshoz kellene könnyebben járható ösvényt építtetni a gyógyvizeket gyakran felkereső turisták-betegek számára. A hármas kisrégió: a kezelőközpont, a vásárpataki övezet, nem is említve a Sütei népi feredőt, kiemelt lehetőségeket rejtenek a vidéki turizmus és fürdőgyógyászat fejlődése szempontjából.
Erdőáldás ölelésében
Nemcsak itt, hanem mindenütt áldás az erdő. Kincs, ami nélkül nehéz lenne elképzelni az életet, a jó levegőt, a pattogó tüzet a kályhában, de ugyanígy ivóvíz-tartalékokat, faipart, különlegességként kezelt vadgazdaságot és magát a fákkal foglalkozó tudományt, a dendrológiát sem. Ezzel kapcsolatos dolgokról beszélgettünk Deák Sándorral, a bodoki közbirtokosság elnökével, kiváló helyismerővel, aki egykor a Mikó-kollégiumban végzett, és minden alkalommal érdekességekkel lep meg. Elmesélte, hogy nagyanyja szerint az oltszemi Kotlós-borvíz közlében levő óriássziklát az özönvíz hozta oda. Noéék megboronálták a földet, a borona kivetette a követ! Vesznek ki a régi helynevek is – mondta. Alsó-Oltfejben, a gidófalvi keresztút táján pihentették lovaikat a csíkiak, amikor a vásárba igyekeztek, vagy amikor onnan tértek vissza. Azt a helyet nevezték Huddoztatónak a régiek. Sajnos, maholnap a fuvarozással együtt a régi név is eltűnik...
Deák Sándor a bodoki krónikás
– Hogyan alakult a közbirtokosság helyzete a tavaly?
– Éppen úgy, ahogyan elterveztük! Költségvetésünkből kijöttünk. Van 669 hektár erdőterületünk, ami nagy kincs, és ezen kívül van 92 hektár legelő. De van 226 hektár kiterjedésű védőövezet az ottani borvíztartalékok miatt, amit nem lehet üzemterv szerint művelni, tarvágást nem lehet végezni, csak egészségügyit. Emiatt az állam kárpótlást is folyósít, ha bepereljük. Az idén fát – bükköt és vegyes erdőt – termeltünk ki a Bodok patakában, a Kéncsásban. A fát mi mindig a lábán adjuk el kitermelőcégeknek, mert annak árából kell fizetnünk a fenntartási költségeket. A tagoknak járó osztalékfát az erdészet mellett működő kitermelőcsoport rendezi, az végzi a munkálatokat. Egy hektár erdőbirtok után két folyómétert kap mindenki. Közel 200 tagunk van, de az örökölt erdők eléggé felaprózódtak, kevéske jussához pedig mindenki ragaszkodik, s nem hajlandók még amolyan családi tagosításfélét sem végezni.
Új, hasznos kapcsolat
született a bodoki Henter Károly Általános Iskola és a gyulai vízügy-igazgatóság között – tudtuk meg Kozma Csaba igazgatótól. Sok éve már annak, hogy hely- és családtörténeti kutatások során kiderült: a bodoki Henter család több tagja is vízépítő mérnökként végzett elismert és áldásos tevékenységet Gyulán.
A bodoki tanulók farsangra készülnek
Ápolják is emléküket, poraik is ott nyugszanak, és utcát is elneveztek róluk. Ennek kapcsán jött létre kapcsolat a bodoki iskola és az ottani Kőrös Környéki Vízügyi Igazgatóság között. A Gyulai Napok alkalmával öt gyerek és öt kísérő pedagógus örvendezett a gyulaiak meghívásának, honismereti kiránduláson vettek részt a környéken, meglátogatták a Bodoki Károly Vízügyi Múzeumot, virágot helyeztek a Bodoki mérnökök síremlékeire. Az idei nyáron pedig Gyuláról érkeznek tanulók mihozzánk – mondta Kozma Csaba, a Bodok községhez tartozó iskolák-óvodák 268 tanulójának igazgatója. Közös pályázatot írtunk egy gyulai vízügyes kolléganővel, amely reméljük, lehetővé teszi, hogy beteg gyermekeink megismerjék a cukorbetegséggel való együttélés gyakorlatát.
