A hírt bejelentő Anatolij Nogovicin vezérezredes, az orosz vezérkari főnök helyettese az érintett csapatok létszámáról nem közölt adatokat, s nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy katonáikat nem kivonják, hanem visszavonják. Hangsúlyozta, hogy a Nicolas Sarkozy francia elnök közvetítésével létrehozott tűzszüneti megállapodásban ez utóbbi kifejezés szerepelt, a különbség pedig — szerinte — érthető. Kijelentette: a visszavonás befejezésének időpontját nem tudja megjelölni, de az szoros összefüggésben áll majd a grúz erők állandó állomáshelyükre való visszatérésével. A vezérkari főnök helyettese azt is leszögezte: az orosz Fekete-tengeri Flotta hajói csakis a grúz—dél-oszét konfliktus teljes rendezése után térnek vissza állomáshelyükre, Szevasztopolba. Nogovicin azzal vádolta a grúz fegyveres erőket, hogy provokációra készülnek a konfliktusövezetben állomásozó orosz katonák ellen. Moszkvának bizonyítékai vannak, hogy a grúzok megpróbálták felrobbantani a Roki-alagutat, amely az orosz haderő fő grúziai felvonulási útvonalán fekszik — mondta.

Nogovicin cáfolta a The New York Times amerikai napilap vasárnap közölt hírét, amely szerint az orosz haderő múlt pénteken SS—21-rakétaindítókat telepített Dél-Oszétiába, s a rakéták a grúz fővárost, Tbiliszit is elérhetik.

Végül Nogovicin beszámolt arról, hogy Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes és magas rangú katonák kétórás megbeszélést folytattak Moszkvában az amerikai nagykövettel és a katonai attaséval. Elmondták az amerikai diplomatáknak, hogyan kezdődött az agresszió, mikor döntöttek a békefenntartók megvédéséről, mindez milyen politikai háttér előtt ment végbe, s hogy az orosz fél szerint milyen fejleményekre kellett volna számítani, ha Moszkva nem lép. Ezen kívül részletezték az orosz és a francia elnök által kidolgozott rendezési elveket, s egyetértettek abban, hogy minden irányban a lehető leggyorsabban kell dolgozni.

A visszavonás megkezdésére vonatkozó orosz bejelentés ellenére a grúz belügyminisztérium tegnap azt állította, hogy orosz katonai egységek mozogtak Grúzia középnyugati részén: hat orosz páncélozott jármű tartott Hasuri irányából Szacshere, másik hat pedig Bordzsomi felé.

Miheil Szaakasvili grúz elnök tegnap tárgyalásokat szorgalmazott Oroszországgal, hogy elkerüljék a két ország végleges eltávolodását. A megszálló erők haladéktalan kivonását követeljük — mondta televíziós nyilatkozatában, hozzátéve, Grúzia soha nem fogja megadni magát, soha nem fogja eltűrni területe legkisebb darabjának elvesztését sem.

A grúz hadsereg Dél-Oszétia ellen augusztus 8-án indított támadására, a grúz nehézfegyverzet és páncélosok hajnali bevonulására válaszul Moszkva elindította az Észak-Kaukázusban állomásozó 58. hadsereg egységeit Dél-Oszétiába, az indoklás szerint a dél-oszétiai lakosság és az orosz békefenntartók védelmére. Az expedíció visszaverte a grúz támadókat, és behatolt Grúziának a szakadár Dél-Oszétia határain túli területeire.

Medvegyev vasárnap francia kollégájának telefonon megígérte, hogy Moszkva hétfőn déltájban megkezdi csapatai visszavonását. Sarkozy előzőleg ,,súlyos következményeket" helyezett kilátásba az EU—orosz viszonyban, amennyiben Moszkva nem hajtja végre gyorsan és átfogóan a grúz—orosz fegyvernyugvási egyezményben foglaltakat.