Latorcai János beszédében kitért arra, hogy hősiessége elismeréseként az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet adományozta Balassagyarmatnak. Erőre, bátorságra, ahogy száz éve, úgy ma is nagy szüksége van nemcsak Balassagyarmatnak, hanem az egész országnak, hiszen most is sorsfordító időket élünk – hangsúlyozta az alelnök. Arról is szólt: azok a balassagyarmatiak, akik egy évszázada minden ellentétüket félretéve, életüket kockáztatva fegyvert fogtak a legfontosabb cél, a nemzet megmaradása érdekében, máig érvényes, jövőbe mutató példát adtak. Úgy fogalmazott: a balassagyarmati hősöket jellemző bátorság, erő és összetartás a nemzet megmaradásának sarokköve, ma is ezekre van szükségünk. Bátornak kell lennünk ahhoz, hogy kimondjuk véleményünket a nemzeti megmaradásunkat veszélyeztető és fenyegető körülményekről, erő kell ahhoz, hogy ne csak szólni, hanem tenni is merjünk, össze­fogásra van szükség, hogy ezt a harcot sikerre vihessük, és képesek legyünk a köztünk lévő nézeteltéréseken felülemelkedve a legfontosabb kérdésekben együtt dolgozni a nemzet érdekében – mondta Latorcai János.

Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere a megemlékezésen felidézte, hogy 1919 januárjában a csehszlovákok további területeket szerettek volna megszerezni a szétesett Magyarországból. 15-én hajnalban átlépték a határt és megszállták Balassagyarmatot, a városlakók pedig a vasutasok kezdeményezésére ellenállási mozgalmat indítottak annak ellenére, hogy a kormány az ország minden területén megtiltotta a fegyveres ellenállást, ezért a helyi laktanyából is kivonult az ott állomásozó katonaság. Azt mondta, az 1919-es események dicső véget értek, ami azért különleges, mert az országban nagyon sok helyen volt ellenállás, de nagyon kevés helyen vitték győzelemre. A polgármester arról is szólt, hogy a város a századik évfordulón emlékévet tart, amely 2020. június 4-én, a trianoni békekötés évfordulóján ér véget.