A képviselőház által tavaly novemberben megszavazott törvény feloldotta volna annak a legfelsőbb védelmi tanácsban 2005-ben elfogadott határozatnak a titkosságát, amely nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította a korrupciót. A kormánypárti sajtó szerint erre a határozatra alapozva születtek az évek során titkos együttműködési megállapodások a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) és a vádhatóságok között, lehetővé téve a korrupciós ügyek titkosszolgálati befolyásolását. A törvény azoknak a megállapodásoknak a titkosságát is feloldotta volna, amelyeket a korrupcióellenes ügyészséggel, a legfőbb ügyészséggel, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséggel kötött a hírszerzés.

Tegnap hozott határozata indoklását később teszi közzé az alkotmánybíróság. Médiaértesülések szerint a jogszabály azért bukta el a normakontrollt, mert a különböző dokumentumok titkosításának feloldása nem a parlament, hanem a kormány vagy az iratot kibocsátó intézmények hatáskörébe tartozik. A kormány azonban nem mondott le szándékáról, Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök tegnap azt nyilatkozta, az RHSZ-szel kötött megállapodások továbbra is törvénytelenek, csak meg kell találni azt a legális és alkotmányos módozatot, amely révén ezeket a dokumentumokat fel lehet oldozni a titkosság alól.

A most alkotmánysértőnek minősített törvénytervezet nem az egyedüli olyan próbálkozása a kormánynak, amellyel megkérdőjelezné a korábbi jogerős ítéleteket. Az utóbbi hetekben az ellenzék, Klaus Iohannis államfő és az Európai Bizottság éles kritikáját váltotta ki a kormány úgynevezett „perújítási rendeletének” tervezete is. Az igazságügyi miniszter bejelentése szerint a kormány azok számára akar jogorvoslati lehetőséget teremteni, akiket a legfelsőbb bíróság öttagú bírói tanácsai ítéltek el az utóbbi öt évben. Ezeket a tanácsokat ugyanis – egy alkotmánybírósági döntés értelmében – 2014 óta rendre szabálytalanul sorsolták ki.