Hiába nyertek el 22 millió eurós uniós támogatást és hirdették meg az elmúlt 607 nap alatt hatszor a Székely Nemzeti Múzeum teljes körű felújítási munkálatait, egyelőre nem került vállalkozó sem a tervezésére, sem a kivitelezésre. Navracsics Tibor EU-biztos csütörtöki sepsiszentgyörgyi látogatása adott alkalmat a számvetésre, házigazdái, a megyei és helyi elöljárók mindezek dacára bizakodóak, hisznek benne, a pályázati pénz nem vész el, és előbb vagy utóbb új pompában tündökölhet a Kós Károly által tervezett száz esztendős épület, amely egy 150 éves intézménynek ad otthont.
A múzeumfelújítás késlekedésének okai összetettek – derült ki Tamás Sándor megyei tanácselnök tájékoztatójából. A-kategóriás műemlékről van szó, kevés az olyan tervező, építő, aki rendelkezik a megfelelő tudással, tapasztalattal, és megvannak az ilyen épületek renoválásához szükséges engedélyei. Egyszerre hirdették meg a műemlék felújításokat, a szász templomoknál zajló munkálatok lekötötték a vállalkozók nagy részét, már módosítottak a kiíráson is, összekötötték a tervezést és kivitelezését, azonban így sem jelentkezett senki. Nagy gond az is, hogy a pályázat kiírása óta kétszeresére nőtt a minimálbér, így a leadott dokumentumokban szereplő munkaerő költségek már nem elegendőek, a többletkiadást azonban átvállalná a megyei önkormányzat, hogy ez se legyen akadály – sorolta a legégetőbb problémákat Tamás Sándor. Kitért arra is, a romániai jogszabályok folyamatosan nehezítik az uniós pályázatok lehívását, hiába mutogatnak a bukaresti hatóságok Brüsszelre, az általuk felállított követelmények nagy része saját találmány, az unió fővárosában sem tudnak ezekről.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere mindezek dacára bizakodó, meglátása szerint nem fordulhat elő, hogy elveszítik a megnyert pályázatot, 2022. december végéig kell majd elszámolniuk, ha erre nem kerülne sor a sikeres közbeszerzés késlekedése miatt, akkor átviszik a következő ciklusra, Románia lehet elveszíti ezt az összeget, de a múzeum felújítására meglesz a pénz mindenképpen. Ő is az agyonbürokratizált, ellenőrzésektől, fenyegetésektől terhes hazai rendszert okolja, az építkezési vállalkozók, tervezők nem szívesen vállalnak „állami” munkát, rengeteg intézmény jár a nyakukra (számvevőszék, stb.), mindenbe belekötnek, sokszor per lesz egy-egy büntetésből, melyeket aztán megnyernek, de 3-4 évig is eltarthat.
Cégek sokasága csődölt be a korábbi „legkisebb ár” nyer elv miatt, tíz év alatt 23 nagy volumenű munkákat vállaló vállalkozásból négy maradt. A rossz politikai döntések sokaságának megvan az eredménye – mondotta.
Hasonlóan vélekedik Hegedűs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, aki megpályázza az RMDSZ egyik befutó helyét a májusi EP-választáson. El kell jutnunk oda, hogy több szakemberünk legyen és ráébrednünk a bürokrácia visszaszorításának fontosságára. Kiemelte, az elmúlt időszakban az erdélyi önkormányzatok 168 millió eurót pályáztak az uniótól az épített örökségre, ennyit a román állam száz év alatt nem fektetett be ezekbe. Az ő meghívására érkezett Navracsics Erdélybe, meg akarta mutatni, mennyi pénzt sikerült lehívniuk és segítségét kérni, hogy a következő költségvetési ciklusba legyen „legalább ennyi” az épített örökségvédelemre. Emellett meg akarta mutatni Románia „igazi arcát”, ahol 20 ezer euróba kerül egy székely zászló kitűzése, s büntetnek a magyar feliratokért, és felkérték arra is, közösen keressenek megoldást az erdélyi magyarság gondjaira.
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa rendkívül diplomatikusan fogalmazott, de megígérte „továbbítja az üzenetet Brüsszelbe”. Székelyföld nagyon markáns identitással rendelkező térség és erősíti azt, hogy a regionális identitás gazdagítja Európát. Sokakat kell még meggyőzni arról, hogy az uniónak a régiók Európájává kell válnia – mondotta. Kitért arra is, hogy a Székely Nemzeti Múzeum teljes mértékben beleillik a rábízott feladatkörbe, nemcsak kulturális intézmény, de oktatási és ifjúsági is.