A tervezet szerint a havi nettó bér 2019-ben a tavalyi 2685 lejről 3085 lejre nő, a foglalkoztatottak száma pedig eléri a 6,655 milliót, a tavalyi 6,525 millióhoz képest.

A konszolidált költségvetés 2019-re tervezett összbevétele 341,4 milliárd lej, azaz a GDP 33,4 százaléka. A hatóságok szerint a legnagyobb bevételt a társadalombiztosítási hozzájárulás generálja (11,5 százalék), az áfa 6,8 százalékát, a jövedéki adó 3 százalékát, a jövedelem- és fizetési adó 2,3 százalékát teszi ki a bevételeknek.

Az államháztartási összkiadásokat 367,5 milliárd lejre becsülik, ami a GDP 35,9 százaléka. A legnagyobb kiadási tételek: a társadalombiztosítás – 109,8 milliárd lej, azaz a GDP 10,7 százaléka (ez nagyjából a tavalyi aránynak felel meg) – és a személyzeti kiadások, 102,5 milliárd lej – 10 százalék, ám ennek súlya középtávon (2019–2021) csökken. A javakra és szolgáltatásokra fordított kiadásokat 46,5 milliárd lejre becsülik (a GDP 4,5 százaléka), ez 1,8 milliárd lejjel több, mint 2018-ban. Ebből a növekedésből 1,5 milliárd lejt az Egységes Országos Egészségbiztosítási Alap büdzséje teszi ki.

A pénzügyminisztérium szerint a költségvetés legfontosabb céljai a közberuházások, az oktatás és az egészségügy.

Beruházásokra 46,8 milliárd lejt (a GDP 4,57 százalékát) fordítanak, ez 12,5 milliárd lejjel több, mint 2018-ban. Ebből 2,5 milliárd lej jut a helyi fejlesztések országos programjába, az országos beruházási ügynökség 1,1 milliárd lejből gazdálkodhat, a védelmi beruházásokra 200 millió lejt költenek. A közlekedési infrastruktúrára 5,6 milliárd lej jut (ebből 4,1 milliárd lej az európai uniós projektek finanszírozására megy el), 400 ezer lejt a vízgazdálkodásba ruháznak be.

Az egészségügy költségvetését 5 milliárd lejjel (12 százalékkal) növelték 2018-hoz képest. 1,18 milliárd lejt fordítanak berendezésekre és kórházi felszerelésekre, főleg inkubátorok és echográfok beszerzésére.

Az oktatás 9,8 milliárd lejjel kap többet, mint tavaly, ez 47 százalékos bővülést jelent, ami fedezi a bérnövekedéseket. Kétmilliárd lej jut beruházásra, modern eszközök, okostáblák vásárlására. 1,1 milliárd lejből egy új programot indítanak, amelyből tanfelszerelést biztosítanak az óvodákban és iskolákban.Az államadósság GDP-hez viszonyított arányát idén 35,3 százalékra becsülik, ami enyhe emelkedést jelent a 2018 végén becsült 34,9 százalékhoz képest. A pénzügyminisztérium szerint középtávon (2019–2021) a GDP-arányos államadósság nem haladja meg 40 százalékot, ami bőven alatta van a Maastrichti Szerződésben rögzített 60 százalékos plafonnak.

A költségvetésben elkülönítették a nyugdíjak szeptembertől esedékes, 15 százalékos növeléséhez szükséges összeget.

A társadalombiztosítás költségvetéséből 8,6 millió lejt utalnak át a nyugdíjrendszer második pillérébe.

Rekordösszeget, 46,6 milliárd lejt utalnak az idei állami költségvetésből a helyi költségvetéseknek – ez 22,4 százalékkal több, mint 2018-ban, és a helyi költségvetések összbevételének 60,5 százalékát teszi ki. Az áfabegyűjtésből 11,1 milliárd lejt fordítanak a helyi költségvetések kiegyensúlyozására, ez 5,4 milliárd lejjel, azaz 95 százalékkal több, mint tavaly. A begyűjtött jövedelemadó 100 százalékban a helyi költségvetés bevételét képezi, ez 22,2 milliárd lej, a tavalyi 71,5 százalékhoz (15 milliárd lejhez) képest.

A pénzügyminisztérium a 2019–2021-es időszakra vonatkozó költségvetési stratégiáját is közzétette, eszerint az időszak végére 5 százalékos gazdasági növekedés és 1,79 százalékos költségvetési hiány várható. Továbbra is a belföldi kereslet, a fogyasztás és a beruházások képezik a gazdasági növekedés motorját – a szakemberek a fogyasztás 6 százalékos bővülésével számolnak.

Az államháztartás GDP-arányos hiánya idén 2,55 százalékos lesz, 2,10 százalék lesz 2020-ban és 1,79 százalék 2021-ben. A strukturális hiány idén a GDP 2,76 százalékára mérséklődik (tavaly 3,03 százalék volt). A mutató 2020-ban a GDP 2,80 százalékára nő, 2021-ben pedig 2,55 százalékra csökken. A foglalkoztatottak száma évente átlagosan 3,3 százalékkal nő, 2021 végén a munkanélküliségi ráta 2,5 százalékra csökken. A inflációt 2,8 százalékra becsülik 2019 végén, amely tartja csökkenő tendenciáját, 2020 végére 2,5 százalékra, 2021 végére 2,3 százalékra süllyed – írja a dokumentum.

A költségvetési tervezet egy sci-fi, amely fikciókra épül; a Nemzeti Liberális Párt „lényegi” módosító javaslatokat nyújt be – közölte Ludovic Orban.

A pártelnök szerint a 2,8 százalékra becsült infláció megvalósíthatatlan, az inflációs ráta jelenleg 4,6 százalék, és a lej összeomlása, valamint az energiaárak növekedése miatt induló drágulások következtében szerinte tovább fog nőni. Meglátása szerint helytelen kiindulási alap az 5,5 százalékosra becsült gazdasági növekedés is, ha tekintetbe vesszük a nemzetközi intézetek előrejelzéseit, amelyek legtöbb 4 százalékos bővüléssel számolnak. Orban szerint jelentős forráselvonással kell szembenézniük a helyi önkormányzatoknak, és „hazugságnak” nevezte, hogy a területi közigazgatási egységek rekordösszeghez jutnának.

A 2019-es büdzsé a hazugság költségvetése, amely aberráns bevételekkel és megvalósíthatatlan kiadásokkal számol, és amely válságba sodorja Romániát – jelentette ki Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke. A nagyvárosok rendelkezésére hagyott összegekről annyit mondott, hogy ezek mellé aberráns költségeket is a nyakukba varrtak.

„A büdzsének októberben kellett volna a parlament elé kerülnie, és mivel most sietnek és hazudni akarnak a románoknak, ez arra késztet minket, hogy hasonló mércét alkalmazzunk és módosító javaslatok ezreit nyújtsuk be a költségvetési tervezethez” – nyilatkozta Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Pár elnöke. Arra a kérdésre, hogy az általa vezetett politikai alakulat támogatja-e a Nemzeti Liberális Párt álláspontját, mely szerint a büdzsétervet az alkotmánybíróságon kell megtámadni, Tomac azt felelte: „Igen, fontolóra vesszük.”