Az elmúlt év

Az EMŰK tizennyolc kiállítást rendezett tavaly. A csoportos tárlatok közül a vallásszabadság évfordulójának tiszteletére szervezett Hit és szabadság címűt, a Barabás Miklós Céh háromszéki és barcasági művészei számára szervezett kiállítást, és az atyhai művészek társaságának kiállítását emelte ki mindenekelőtt Vécsi Nagy Zoltán, majd kijelentette: igen fontosnak tartja még Bocskay Vince–Kuti Dénes, Kiss Béla, Fazakas Tibor és Madaras Péter kiállításait, valamint a temesvári művészek Retur című tárlatát is. Elmondta, hogy bemutatták Márton Árpád életműve javát is a szentgyörgyieknek, és az is igen fontos a jövő szempontjából, hogy kiléptek a város határain túlra: az immár kétszáz darabnál is gazdagabbra gyarapodott gyűjteményüket sikerült bemutatniuk Temesváron, Kecskeméten és a Magyar Napok keretében a kolozsvári Művészeti Múzeumban is. Hangsúlyozta, hogy az Erdélyi Művészeti Központnak a nemzetközi kitekintést a Grafikai Biennálé biztosítja, amelynek társszervezői. Örömét fejezte ki, hogy újra megkapták a díjnyertes munkákat, amelyek által gyűjteményük világszínvonalú művekkel gazdagodott.

Teremgondok és bürokrácia

Az új székhellyel kapcsolatos érdeklődésünkre Vécsi Nagy Zoltán elmondta: úgy tűnik, komoly előremozdulás történt ez ügyben, ugyanis a múlt szerdán náluk járt egy építészbizottság, amely felmérte, hogy milyen paraméterekkel kell rendelkeznie az új kulturális térben felépítendő épületnek, hogy rendeltetésének tökéletesen megfeleljen.

A központ vezetője szerencsés helyzetnek tartja, hogy a Tamási Áron Színházzal és a megyei könyvtárral közös épületbe tervezik az EMŰK székhelyét, bízik benne, hogy az új otthonuk valóban megfelel majd a céloknak.

Szerinte a fejlődést mutatja az is, hogy immár két éve a Lábas Ház kiállítóterét is ők működtetik, ami sokat segített abban, hogy a kortárs művészeknek is szervezhessenek egyéni tárlatokat, azonban akkor lenne ideális a helyzet, ha a klasszikusok és kortársak alkotásai mellett az állandó gyűjtemény egy részét is mindig láthatná a nagyközönség, és volna egy Műcsarnok-szerűen működő kiállítóterük is, ahol hazai román, kelet-európai vagy akár nyugati művészeket is fogadhatnának, ily módon erősítve az EMŰK egyetemes beágyazottságát és színvonalát. Rámutatott: gyakran adódna alkalom arra, hogy idegen művészektől is kiállítsanak, de nem szívesen veszik el a teret azoktól az erdélyi művészektől, akiknek adott esetben egy egész életen át kellett várniuk arra, hogy bemutatkozhassanak a nagyközönségnek.

Vécsi Nagy Zoltán

Vécsi Nagy szerint jó lenne megszabadulni a bürokrácia és a gazdasági tényezők kötöttségei alól is, például rendkívül negatív hatása van annak, hogy közbeszerzésen kell meghirdetniük, milyen grafikussal dolgoznak, hol nyomtatják a katalógusaikat stb. A kultúrában, ahol az ízlésnek, egységes arculatnak döntő fontossága van, rendkívül nehéz úgy dolgozni, hogy gazdasági-adminisztratív szempontok határozzák meg, kit bízhatnak meg egy munkával, vagy netán rá kell erőltetni valaki új emberre a saját művészi elképzeléseiket – mutatott rá az intézményvezető.

Idei tervek

Jelenleg a saját gyűjteményükből készült kiállítás látható az Olt utcai épület mindkét szintjén, részben a költségvetés hiánya miatt, de azért is, hogy a közönségnek alkalma legyen megismerni a birtokunkba került műtárgyakat. Ez a kiállítás a megszokottnál hosszabb ideig, március 15-ig látogatható. Idén a nagy kiállítótermekben ezenkívül Jecza Péter, Ábrahám Jakab, Hervai Katalin, Nagy Pál, Plugor Sándor, Vetró András, Soó Zöld Margit munkáit, a művésztelepek sorozatban pedig a Botár László által vezetett csíkszeredai Free Campet mutatják be.

Idén elindul egy újabb sorozat, amelyben az erdélyi magyar művészetre koncentráló műgyűjteményeket mutatják be, elsőként Böhm József berlini orvos gyűjteményével ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Jelentős eseménynek ígérkezik a Transzmisszió című tárlatuk, amely egyrészt a Magyar Művészeti Akadémia művészeinek munkáiból áll össze Jovián György válogatásában, másrészt Vécsi Nagy Zoltán által meghívott kortárs erdélyi művészek alkotásaiból.

Végül pedig folytatódik a Felezőidő és Szocrelatív címek alatt rendezett történeti kiállítás, ezúttal az 1975–90 közötti időszak fontosabb műveivel, a kiállítás ideiglenes címe: Rendszerváltó művészet.

A Lábas Házban pénteken nyílt Mana Bucur keramikus és Bíró-Kálmán Enikő festőművész közös tárlata, mely után Sipos-Gaudi Tünde, Daczó Enikő, Kovács Kinga, Szente-Szabó Ákos, Căbuz Andrea és Kocsis Rudolf munkáiból készülnek további kiállítások.

Anyagiak, partnerek, célok

Az Erdélyi Művészeti Központ két fontosabb anyagi forrásból táplálkozik: az alkalmazottak a polgármesteri hivatal Képzőművészeti központ nevű irodájának munkatársai, kiállításaikat pedig a polgármesteri hivatal és Magyarország kormánya Bethlen Gábor Alapjának rendszeres támogatásával szokták megvalósítani. Ezenkívül az Erdélyi Művészeti Központ Egyesület is szokott kisebb támogatásokat szerezni az adók 2 százalékából stb. A partnerek közül elsősorban a Háromszék, Székely Hírmondó nevű napilapokat, az M5-ös tévécsatornát és Toró Attila fotós munkáját emelte ki Vécsi Nagy Zoltán, ezenkívül elmondta, hogy jó kapcsolatot ápolnak a budapesti Új Művészettel és más szakmai lapokkal is.

Hozzátette, ő csak öt éve él Sepsiszentgyörgyön, de néha még most is rácsodálkozik arra a hihetetlen kultúrszomjra, amely a várost jellemzi, ahol akkor is jut közönség egy-egy kulturális rendezvényre, ha azzal egy időben két másikat is tartanak.

A hosszú távú célok között az iskolás közönség megszólítását, múzeumpedagógiai foglalkozások bevezetését nevezte meg az intézményvezető, melyeket szerinte akkor lehetne valóban eredményesen megvalósítani, ha újabb munkatársakat sikerülne alkalmazni. Mint mondta, szerveztek már könyvbemutatókat és más kulturális rendezvényeket is, és továbbra is szívesen adnak otthont hasonló jellegű kezdeményezéseknek. Az EMŰK 2014-es alapítása óta 60 kiállítást tartott és 40 katalógust jelentetett meg.