41. alkalommal rendezték meg szombaton a székely bált Bonyhádon a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban. A hagyományőrzés fejlődését mutatja, hogy a bonyhádi székely bálon évente több mint ötszázan vesznek részt. A rendezvényre Borszékről, Bonyhád testvérvárosából is érkezett csoport.
A bonyhádi származású Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a völgységi város egyik legnagyobb kulturális rendezvényén felidézte: a bukovinai székelység 1978-ban vált széles körben ismertté a Kárpát-medencében, miután a Röpülj páva elnevezésű vetélkedőt izményi, aparhanti, bonyhádi székelyek nyerték meg. A siker nyomán megerősödött a hagyományőrzés, a székely emberek, főleg a fiatalok azután már nem szégyellték székely mivoltukat – mondta, hozzátéve: azóta egyesületek, tánccsoportok, hagyományőrző rendezvények jöttek létre, amelyeken meg tudjuk mutatni magunkat.
Emlékeztetett arra is, hogy 1989-ben létrejött a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, székházat hoztak létre, címert alkottak, Kismányokon pedig felépítettek egy hagyományos bukovinai székely portát. A Bukovinából elszármazott székelyek egyre többször vannak jelen erdélyi rendezvényeken is, például az Ezer székely leány találkozóján vagy a csíksomlyói búcsúban. Ma már Székelyföldön is felfigyelnek ránk és tudnak rólunk – fogalmazott a bukovinai székely származású politikus.
Illés Tibor, a szövetség elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a szervezet azért alakult, hogy segítséget adjon a székely egyesületeknek. Ezeknek száma gyarapodik, és ma már tizenegy határon túli tagegyesület is van. Szabó Tibor, Bonyhád alpolgármestere a város fontos részének nevezte a bukovinai székelyeket, akik az ott élők harminc százalékát teszik ki.
