Ahogy néhány év alatt, lépésről lépésre jött létre a budapesti Semmelweis Egyetem Pető András Kara első határon túli képzőközpontja Sepsiillyefalván, ugyanúgy küzdenek minden lépésért az itt létesített Pető András Fejlesztő- és Képzőközpont rehabilitációs foglalkozásaira járó, központi idegrendszeri sérülésben szenvedő gyermekek és felnőttek – erről beszélgettünk tegnap néhány anyukával, akiknek gyermekei a kezdetektől részt vesznek az öt éve indított terápiás programban.
A sepsiilyefalvi Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány 2014-től házigazdája a konduktív nevelési módszer, közismerten Pető-módszer szerinti terápiás foglalkozásoknak, amelyeket a budapesti Pető-intézet konduktorai tartanak, a képzés 2017 őszén indult el. Jelenleg hét elsőéves és hat másodéves hallgatója van a képzőközpontnak, akik számára háromhetente felváltva tartanak elméleti és gyakorlati oktatást. A gyakorlati időszakban a konduktorjelöltek részt vesznek a központ terápiás foglalkozásain is. A budapesti szakemberek és a hallgatók jelenleg húsz gyermekkel és harminc felnőttel foglalkoznak kis csoportokban, a legtöbben visszatérők.
Az árkosi Incze Eliz három és fél éve viszi kislányát az illyefalvi rehabilitációra. A hat és fél éves Panna súlyos izomgyengeségben szenved. Édesanyja elmondta, kislányánál olyan tünetek voltak születése után, hogy az orvosok Edward-szindrómára gyanakodtak, ez azonban nem igazolódott be. Hathetes korában tüdőgyulladással kezelték, a gyógyszer mellé azonban nem kapott gyomorvédőt, s csak később derült fény a candidatúltengésre, amiből ugyan kigyógyult, ellenben most sem tudják, honnan ered a súlyos hipotónia. Hároméves kora előtt gyógytornára hordozták kislányukat, amióta megvan a lehetőség a Pető-foglalkozásokra, egyet sem hagytak ki. Előtte olyan volt, mint egy rongybaba, nem tudott egyedül megállni, de a Pető-foglalkozásoknak köszönhetően kisebb távot önállóan is meg tud tenni, és mászni is megtanult – mondta az édesanya. Ha kezdettől így foglalkoztak volna vele, ma nem itt tartanának – szögezte le. A család fontosnak tartja, hogy Panna gyermekközösségben legyen, óvodás Árkoson, édesanyja is ott van vele mindennap.
A sepsiszentgyörgyi Kristóf oxigénhiányos állapotban született, édesanyja máig sem tudja, miért. Bencze Tünde az elsők között volt, aki bejelentkezett kisfiával a Pető-rehabilitációra, de ezenkívül járnak egy nagyváradi fejlesztőközpontba is, ahol a háromhetes, beutalással egybekötött programon olyan terápiákban is részesül a kisfiú, amire itthon nincs lehetőség. Ezt az egészségbiztosítási pénztár támogatja, másként nem lenne Tündének lehetősége erre. Logopédushoz is járnak, s reménykednek, ahogy Kristóf megtanul járni, a beszéd is megindul.
Erre biztatják a szakemberek Berde Emesét is, akinek hat és fél éves Annája háromévesen még nem tudott felülni, de a Pető-foglalkozásoknak köszönhetően megtanult mászni, és kapaszkodva fel is áll önállóan. Elmeséli, hogy amikor Anna még kicsi volt, a neurológus azt mondta, mozgásában nagyfokú lemaradása van, ami gyógytornával behozható. Elhitték. Később derült ki, hogy nem csak ennyiről van szó. Kristóf és Anna a sepsiszentgyörgyi Árvácska Napközi Otthon speciális csoportjába jár, ahol hetente kétszer foglalkozik gyógytornász a gyermekekkel, mindketten kezdetektől részt vesznek a Pető-terápián.
Lapunk érdeklődésére Kató Ibolya, a Pető-módszer illyefalvi meghonosításának kezdeményezője, a képzés és a fejlesztő foglalkozások szervezésének irányítója elmondta, jelenleg egy tíz hónapos kisfiú a legkisebb páciens, nála a legszembetűnőbb a fejlődés, ez is igazolja, hogy a korai fejlesztés mennyire fontos. Kérdésünkre, hogy ebben a helyzetben honnan merítenek erőt a mindennapi küzdelemhez, az édesanyák azt mondták, abból, hogy látják az apró lépéseket gyermekük fejlődésében.
