Szekeres Attila István új könyve*, amelyet tavaly december közepén mutattak be Sepsiszentgyörgyön egy heraldikai konferencia részeként, ékes bizonysága annak, hogy voltak olyan magyarok, akik a többségi nemzet által is elismerten gazdagították Romániát. A munkát kettős évforduló hívta életre: egyrészt a gyulafehérvári határozat századik évfordulója, másrészt Keöpeczi Sebestyén József születésének száznegyvenedik évfordulója.
A száznégy oldalas, tudományos alapossággal megírt kétnyelvű kötet egyaránt ajánlott kutatóknak és a téma iránt érdeklődő laikusoknak. A szerző végigvezeti az olvasót Románia címerének történetén az 1859-es moldvai és havasalföldi perszonáluniótól 1921-ig, Nagyrománia címerének elfogadásáig.
Bár a heraldikus halálának ötvenedik évfordulójára, 2014-ben a szerző megjelentette Keöpeczi Sebestyén József, a címerművész című könyvét, Románia címerének kialakulásáról még nem írtak ilyen tiszta, a tárgyra szorítkozó összefoglalót.
Óhatatlanul feltevődik a kérdés: miért magyarok alkották meg Románia címereit? Úgy tűnik, jókor voltak jó helyen. Szathmári Pap Károly éppen udvari festő és fotográfus volt, tehát mint „kincstári” művészt kérték fel a még török fennhatóság alatt álló egyesült fejedelemségek címerének megalkotására. Órománia 1872-ben elfogadott címerét szintén Szathmári Pap Károly festette. Keöpeczi Sebestyén József a Magyar Királyság 1915-ös középcímerének megrajzolásával vált ismertté.
A kikerekedett Románia 1921-ben elfogadott címerét – amely a könyv borítóját díszíti – Keöpeczi Sebestyén József alkotta. A címer negyedik mezejében ott találjuk Erdély címerét.
No de miként lett Keöpeczi köpeci? Hiszen a Kolozs megyei Széken született. Erre a kérdésre is megkapjuk a választ a Keöpeczi Sebestyén József életútját tárgyaló fejezetben. A Székely Hadosztály tisztjeként a brassói fellegvári fogságból szabaduló címerművész nem nemesi előneve miatt, mint ahogyan a legenda szól, és nem érzelmi, hanem gyakorlati okból választotta kényszerlakhelyül ősei családi fészkét, hisz ott volt ismerőse, Nagy Lajos nyugalmazott pénzügyminisztériumi számtanácsos, aki befogadta. A heraldikus itt alkotta meg Románia címerét, és számos más munkája is itt született.
Az igényes kiadású, gazdag könyvészettel ellátott, szépen illusztrált könyvben több székely család nemesi címere is megtalálható. Múltunkat kutatni érdemes és nemes feladat.
* Szekeres Attila István: Románia címere és Keöpeczi Sebestyén József, Háromszék Vármegye Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2018
