Erdővidék délnyugati sarkában pezseg az élet: farsangoltak-farsangolnak, egymást követik a kosaras bálok. A három magyar faluban – Bölönben és az Olton túli szomszéd településeken – nagyon ragaszkodnak a hagyományokhoz, és mindenütt akadt, akad egy-egy olyan fiatal vagy éppen középkorú férfiember, aki a szervezői szerepet felvállalja.
Úgy szép az, ha a februári télben fúvósmuzsika zavarja ki a kapuk elé a kicsiket és a nagyokat, s ha elindul a farsangi menet, kaláccsal, süteménnyel és pálinkával is megkínálja farsangoló vendégeit az asszonynép.
Február 9-én, szombaton a szomszédos Apácán a Nagyszerről indul 13 órakor a menet. Lesz egy kóboros szekér feldíszített lovakkal és díszített maszkarás lovas párok. Régi szokás itt, hogy a faluból is csatlakoznak maszkarások a menethez. E sorok írójának apácai rokonai is gyakran beöltöztek, koromba mártott tenyerükkel mindenkivel kezet fogtak és arcukat megsimogatták, amit kacaj és éktelen visítozás követett!
Farsangjárásaim idején mindig ott volt a menet élén a falu okos bolondja, Uhaj Pista. Női ruhába öltözött, kirúzsozta a száját, piros retikült szerzett valakitől, az volt a mániája. Most azonban mégis van valami különlegesség: felvonul három medve is, hogy simuljon valamennyire az idei farsang a medvés időszakhoz – tájékoztatott Pál István ceremóniamester. Megsúgta: valójában mackóbőrbe bújtatott, kemény férfiemberekről van szó. Az utcai zenét szombaton a datki fúvósok szolgáltatják. A hangos, vidám téltemető felvonulók szokás szerint tiszteletüket teszik a lelkészi lakás előtt, ahol a lelkipásztor köszönti őket, és eléneklik az Erős vár a mi Istenünk című evangélikus főéneket. Öröm, hogy él még annyi magyar fiatal a községben, hogy nem marad ki ez a régi népszokásunk.
Az igazi tél- vagy farsangtemetés helyszíne azonban ebben az évben mégiscsak Bölön. Itt a Bölöni Ifjúsági és Kulturális Egyesület a főszervező. Február 23-án 8 órakor lesz a találkozó – tájékoztatott Akácsos Zsolt, a farsangolás megszállottja, a Kék Virág Táncegyüttes vezetője. Az ő érdeme, hogy visszahozta szokásba az egykori farsangok reguláit, s ha veszély fenyegeti a hagyományt, körömszakadtáig védelmezi azt.
Bölönben nappali farsang néven ismerik ezt a népszokást. A szomszédos falvak sem tartják este vagy éjjel a farsangi felvonulást, a bölöni azonban reggeltől estig tart, ettől lett nappali – mondták. De akár kétnapos is lehet, ugyanis megelőző nap, február 22-én, pénteken 19 órai kezdettel műsoros farsangi estet tartanak a kultúrotthonban, ahol fellép a Kék Virágocskák néptánccsoport is, a fiatalok Kék Virág néptánccsoportja és a sepsiszentgyörgyi Zöld Fenyő együttes. „Mert farsangszervezésekre egyre kevesebb a támogatónk – jelezte Akácsos Zsolt –, szerény jövedelmünkből minden évben egy pár szép régi viseletet rendelünk. Idén egy huszáröltözékkel gyarapodik a farsangi népviseleti gyűjteményünk, amely a fülei Csog Jolán népviselet-készítő munkája.”
Bölönben régi hagyomány a farsang
A február végi zajos, vidám menet – mint mindig – tiszteletét teszi az unitárius, majd a református lelkész lakásánál, figyelemmel meghallgatják a lelkészek szavait, „ők az utolsók – mondták –, akiknek még hinni tudunk! Ha a falu él, élni fog a nemzet is!”
Bölönben is lesz bolondszekér, amelyen a két kitömött asszony-ember bábu veszettül forog. Az utcai muzsikát az étfalvi fúvósok biztosítják, szombat este pedig farsangi bált tartanak a kultúrotthonban. A zenét itt a sepsiszentgyörgyi Fortuna zenekar szolgáltatja. A bölöni menet mellől bizonyára most sem fognak hiányozni a bámuló gyermekek, kalácsdarabot az ő kezükbe is nyomnak a kínálgatók, lesznek „hivatalos csendőrök, akik a rendre vigyáznak”, majd a központban elégetik a tél-bábut, s a túlvilágiaknak tűnő maszkarák, akár a kísértetek, körültáncolják a pattogó tüzet a suttyomban leereszkedő alkonyati sötétben.
„Az utóbbi évtizedekben a farsangtemetés elvesztette egykori mágikus értelmét, és ma már csak arra jó, hogy összehozzon egy közös mulatságot, a farsangi bált. Másrészt arra is jó, hogy a távol élő falustársak, rokonok, ismerősök újból találkozhassanak” – írták egy Bölönről szóló falufüzet szerzői 1998-ban. Hogy miben rejlett az a bizonyos mágikus jelleg, az már úgysem érdekli azokat, akik kiveszni hagyták ezt a régi szokást. A néprajzban rég megadták már erre a magyarázatot. A környéken rendezett régebbi farsangokban harsányabb jeleneteknek is szemtanúja lehetett a felette kíváncsi ember. A kóboros szekér utániak kiáltották: egy lejért meglepetést lehet látni a bolondszekérben! – Mi az az 1 lej? – legyintettek sokan, főleg az idegenből érkező gyanútlan vendégek, dobták a kalapba a pénzt. A függöny mögött egy arra vállalkozó asszony a fenekét mutatta a kíváncsiak felé, s a farsangolók kórusban kacagtak.
Erdővidékhez mi, háromszékiek mindig odaszámítjuk az unitárius Ürmöst, az evangélikus Apácát és a görögkeleti Ágostonfalvát is. Utóbbi vasútállomása szolgálta ki emberemlékezet óta Erdővidéket és lakóit, zömében román ajkúakat. A Brassó megyei Ürmös idén elsőként szervezte meg a farsangot február 2-án. Szabó Előd helybeli lelkész a Nagy családhoz, idős és ifjabb Nagy Józsefhez irányított, ők segítettek a végül is sikeresen záruló téltemetés megszervezésében – mondta a tiszteletes. A falu Brassó felőli bejáratától indultak a lovas farsangbúcsúztatók bolondkerékkel. Itt évtizedekig az volt a szokás, hogy harangszó után kimentek a déli vonatra a vasúti megállóhoz. Ez a járat már nem működik, kivették a menetrendből. Ennek ellenére a farsangolók idén is kimentek a vasúthoz, ennyire erős itt a hagyomány. Az ürmösiek is tiszteletüket tették a lelkészi lakás udvarán, ahol Szabó Előd lelkész, unitárius espereshelyettes szép szavakkal fogadta őket. A kínálmáció az ürmösi utcasorokon sem maradt el. Nem különbözött az idei farsang a tavalyitól, egy azonban hihetetlen – mondta idős Nagy József –: négyszázan ropták a táncot reggelig a farsangi bálban, ilyen rég nem volt a faluban. Az úton az apácai rezesek muzsikáltak, a bálban szentgyörgyi együttes zenélt kivilágos-kivirradtig.
