Nemzeti ünnepünkön a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia kanonokja, Szabó Lajos megszenteli az Erdélyi Vitézi Rend díszzászlaját, mintegy a figyelem homlokterébe emelve a társadalmi szervezetet, mely mind Magyarországon, mind Nyugaton, mind pedig a Kárpát-medence egészében igazi reneszánszát éli.
A Vitézi Rendet az első világháború után, 1920-ban alapította Horthy Miklós, s ő is volt első országos főkapitánya. Az első nemzedék főleg háborút megjárt tisztekből és katonákból állt, de később egyre inkább civil jellegűvé vált, s célja a nemzeti értékek védelme, a társadalmi felemelkedés szolgálata, karitatív tevékenység szervezése volt. Soraiba léptek értelmiségiek, iparosok, tudósok és művészek, s 1944-es feloszlásáig, illetve betiltásáig nemes küldetést teljesített. A kommunista diktatúra Nyugatra szorította, s itt élte át azt a csaknem fél évszázadot, mely 1992-es magyarországi újjáalakulásáig eltelt. Öt évre rá már Erdélyben is megalakult a Rend törzskapitánysága, s egyre többen kérik felvételüket soraiba, tisztelve nemes célkitűzéseit. A Rend betartja és védi az állam törvényes rendjét, s mindenkorra szem előtt tartja a nemzet vitális érdekeit, oktató, nevelő, karitatív tevékenységet folytat. Jelszava nemes és örök: Haza, Család, Becsület.
Zászlószentelésre kerül tehát sor ma, s lehetne-e jobbat, szebbet kívánni az újjáéledt Rendnek, mint azt, hogy hagyományaihoz híven töltse be hivatását, s lelje meg a legaktuálisabb feladatokat, hogy méltóan szolgálhassa közösségünket, nemzetünket? Isten áldása legyen munkájukon!