Mielőtt Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel találkozott volna, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter civil szervezetek képviselőivel is megbeszélést folytatott Budapesten. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleménye szerint „a találkozóval kiemelt figyelmet kaptak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok és a civilek helyzete”. Tudatták: Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke többek között a hatalommegosztás és a független igazságszolgáltatás csorbításáról, a jogállamiságot gyengítő kormányzati intézkedésekről és azokról az elmúlt években elfogadott törvényekről beszélt, amelyek szerintük gyengítik a magyar demokrácia szilárdságát. Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója a független és sokszínű sajtó demokratikus fontosságáról beszélt, míg Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója a korrupció helyzetéről számolt be a találkozón.

A Szijjártó Péterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Mike Pompeo üdvözölte a védelmi együttműködési megállapodás szövegének véglegesítését, és azt is, hogy Magyarország harci eszközöket szerez be országától. Az ukrajnai helyzetről szólva úgy fogalmazott: „nem engedhetjük meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök éket verjen barátaink és a NATO közé”. Mike Pompeo bírálta Kínát is, mondván, Kína hídfőállást próbál létrehozni Európában. A „kézfogás” Kínával komoly gazdasági és politikai függőséget okoz – fűzte hozzá. Kijelentette azt is, hogy Oroszország és Kína nem osztja a szabad országok törekvéseit. Az amerikai külügyminiszter egy magyar középiskolásoknak szóló ösztöndíjprogramot is bejelentett, továbbá szólt a korrupció elleni harc támogatásáról. Hozzátette: szeretnék megerősíteni a rendészeti együttműködést.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a Pompeóval tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte: a korábbi években is létezett a kétoldalú kapcsolatrendszer gazdasági és védelmi pillére, de a republikánus adminisztráció hivatalba lépése óta gyors javulásnak, újjáépülésnek indultak a politikai kapcsolatok is, ezt mutatja az amerikai külügyminiszter mostani látogatása. Mindez annak köszönhető, hogy a magyar kormány és a Trump-adminisztráció több általános politikai és nemzetközi kérdésben azonos vagy hasonló megközelítést képvisel. Így mindketten hazafias politikát folytatnak, ahol a nemzeti érdek az első, és azt gondolják, hogy az állam egyik alapvető kötelessége saját polgárai biztonságának garantálása. Ezért működtek együtt az ENSZ globális migrációs csomagja elleni küzdelemben. Emellett mindketten meg akarják védeni a keresztény örökséget és a keresztény közösségeket világszerte, továbbá a nemzetközi szervezetekben fellépnek, hogy tisztességes megközelítést alkalmazzanak Izraellel szemben.

Szijjártó kitért arra: Magyarország a külpolitikáját mindig a kölcsönös tiszteletre alapozta, és elvi kérdésnek tekintette, hogy megvétózzon minden európai döntést, amely az Egyesült Államok szuverén külpolitikai döntéseit bírálja. „A külpolitikánk lehetővé teszi, hogy őszinték legyünk” – mondta, hozzátéve, ezért megvitathattak olyan témákat is, mint az Oroszországhoz fűződő viszony, a kínai gazdasági térnyerés és a magyar–ukrán kapcsolatok.

Szijjártó hangsúlyozta: Magyarországnak fontos a Kárpátalján élő 150 ezer magyar sorsa, ezért nem tud geopolitikai kérdésként tekinteni az ukrán helyzetre.

Azt is mondta: Magyarország részesedése az EU és Kína közötti kereskedelmi forgalomból 1,2 százalék, és képmutatás Magyarországot azért bírálni, hogy szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, miközben „üzletek köttetnek” Nyugat-Európa és Oroszország között.

Kérdésre kijelentette: Magyarország együttműködése Kínával vagy Oroszországgal nem befolyásolja azt, hogy az ország megbízható szövetséges a NATO-ban. Az Oroszországhoz fűződő viszony miatt Magyarországot érő kritikákkal kapcsolatban kiemelte: nem magyar vagy közép-európai energiacégek építenek gázvezetéket a Gazprommal. Közép-Európa egyoldalúan függő helyzetben van Oroszországtól az energiabeszerzés tekintetében, pedig „mi mindent megtettünk, minden beruházást végrehajtottunk, hogy más forrásból is tudjunk gázt vásárolni”. Szijjártó véleménye szerint a szövetségeseken múlik, hogy sikerül-e a diverzifikáció, de Nyugat-Európának ma nem érdeke, hogy Közép-Európának ez sikerüljön, különben nem építene új gázbeszerzési útvonalat Oroszország és Németország között. „Ezzel Nyugat-Európa energiabiztonsága javulni fog, mi meg várunk, hogy a szövetségeseink olyan döntéseket hozzanak, hogy mi is tudjunk más útvonalon gázt venni” – magyarázta a külügyminiszter.