Még a kormánykoalíció elnöke, a tervezet kidolgozását irányító Liviu Dragnea is nyújtott be módosító javaslatokat, köztük azt, amely 445 millió lejt venne el a Román Hírszerző Szolgálattól és kisebb összegeket más kémszervezetektől azért, hogy az egészségügyi minisztériumnak adják. Ezek a javaslatok azonban elkeveredtek az irodák között, és nem jutottak el az illetékes, a titkosszolgálatokat felügyelő szakbizottsághoz – amelyet Dragnea barátja, Claudiu Manda vezet –, így nem is tárgyaltak róluk, hanem úgy fogadták el a tervezetet, ahogy a kormány átküldte. Módosító javaslatokat nyújtott be Augustin Lazăr, Románia főügyésze is, aki kevesli a nekik kiutalt összegeket, javaslatait azonban formai okokra hivatkozva elutasították, annak ellenére, hogy két ellenzéki párt (az NLP és az MRSZ) is támogatta kéréseit. A költségvetést a szakbizottsági jelentések elkészülése után a két ház plénumának kell megszavaznia, erre várhatóan pénteken kerül sor.

Az idei költségvetés 1022 milliárd lejes nemzeti össztermékre (GDP) épül, ami 5,5 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest, az államháztartás GDP-arányos hiánya pedig 2,55 százalék lesz a kormány szerint, amely 2,8 százalékos inflációval számol. Csakhogy a jegybank épp tegnap módosította a korábban becsült 2,9 százalékról 3 százalékra az idei inflációra vonatkozó prognózisát, 2020 végére pedig 3,1 százalékos inflációt várnak. Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke – aki tegnap ironikus hangvételű nyilatkozatban bírálta a kormány pénzügyi politikáját és a kormányfő gazdasági tanácsadóját, Darius Vâlcovot – közölte: az infláció a külső tényezők és a fogyasztói kosár hatására 2019 harmadik negyedévéig csökkenni fog (várhatóan 2,4 százalékra), ezt követően azonban ismét romlani fog a román pénz, mert elmúlnak a 2018 végén bekövetkezett üzemanyagár-csökkenés kedvező hatásai. Az év elején a lej sorozatban tizenegyszer került történelmi mélypontra az euróval szemben.

Erdélynek is jut

Az RMDSZ-szel folytatott egyeztetések nyomán megnégyszerezte a kormány az észak-erdélyi autópálya kivitelezésére eredetileg tervezett összeget, és további, az erdélyi magyar közösség számára fontos fejlesztések is bekerültek az idei költségvetés tervezetébe – nyilatkozta a Maszol portálnak tegnap Cseke Attila szenátor. Ezzel együtt az RMDSZ csak a pénteki végszavazás előtt dönti el, hogy támogatja-e a költségvetési törvényt.

Cseke a korábbi változathoz képest előrelépésnek nevezte, hogy a tervezet szerint az önkormányzatok már le tudják fedni a rájuk hárított áthárított szociális többletköltségeket, de nem őket terhelik az egyházak nem klerikális személyzetének munkabérei, miközben több pénzt kapnak lakosonként is. A megyei és községi utak korszerűsítésére az eredetileg tervezett 300 millió lej helyett 600 milliót fordíthatnak, pénzt különítenek el a nagyszalontai körgyűrű megépítésére, a marosvásárhelyi repülőtér további korszerűsítésére és jelentős kórházi befektetésekre (felújításokra, eszközvásárlásokra) is Kovászna, Maros, Szilágy és Hargita megyében.

Kovászna Megye Tanácsa a brassói repülőtér megépítésének támogatására kap pénzt, Kolozsváron és Csíkszeredában magyar pedagógus-továbbképző központokat hoznak létre, Szatmárnémetiben új székházat vásárolnak majd a megyei könyvtárnak.

164 millió lej helyett 702 millió jut az észak-erdélyi autópályára, amelyből 39 kilométer épülne meg idén: 5 km a magyar–román határ közelében, a többi Marosvásárhely és Aranyosgyéres között. Cseke Attila leszögezte: mindenre nem találtak megoldást, de ha az ellenzék előáll egy ennél jobb költségvetési tervezettel, és biztosítani tudja az elfogadásához szükséges parlamenti többséget, akkor szívesen tárgyalnak.