A levél szerint az EKB elvárta volna, hogy a román hatóságok konzultáljanak az új adó bevezetéséről, amiről a bukaresti kabinetnek csak az EKB álláspontja ismeretében kellett volna döntenie. Az EKB véleményének ki nem kérésével a román kormány megszegte az európai jegybankkal szembeni konzultációs kötelezettségét – írják. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a tavaly decemberben elfogadott 114-es sürgősségi kormányrendelet nem tartalmaz hatástanulmányt, amely felmérte volna a bankok eszközeire kivetett illeték hatásait, ezért az európai jegybank szerint nem zárható ki annak lehetősége, hogy az intézkedés jelentős következményekkel jár majd a romániai bakrendszer stabilitására. „A jövőben az EKB nagyra értékelné, ha a román kormány teljesítené kötelezettségét és konzultálna az európai központi bankkal a törvénytervezetről” – olvasható a levélben.

A román kormány által kapzsisági illetéknek nevezett adót a pénzintézeteknek akkor kell fizetniük, ha a bankközi hitelkamatláb, a ROBOR 2,0 százalék fölé emelkedik. A jegybank kormányzója, Mugur Isărescu többször is kérte – legutóbb kedden a parlamentben –, hogy az illetéket ne kössék a bankközi hitelkamatlábhoz, hiszen a ROBOR a monetáris politikához tartozik, így az adó a jelenlegi formájában támadás a jegybank függetlensége ellen. A január 1-jétől hatályban levő 114-es kormányrendelet a bankokra, az energetikai és a távközlési cégekre vet ki új vagy jelentősen megemelt adókat, de a végső szót a parlamentnek kell kimondania.

Tegnap Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök bejelentette, hogy valószínűleg törlik az energetikai vállalatokra kivetett 2 százalékos illetéket, mert ez csökkenti a versenyképességüket, a fejlesztési és beruházási kedvet. Tăriceanu elmondása szerint Viorica Dăncilă kormányfővel is beszélt erről, és egyetértettek abban, hogy ez a 2 százalék túlzás.