A macedón kormány bejelentette kedd este, hogy a Görögországgal kötött megállapodás és a januári alkotmánymódosítás nyomán mostantól hivatalosan is Észak-Macedóniának hívják az országot. A közlemény szerint a névváltoztatáshoz szükséges jogi aktusok a Hivatalos Közlönyben is megjelentek kedd este.
„Legyen a mai nap egy hosszú barátság kezdete Görögország és Észak-Macedónia között” – írta Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter a Twitter közösségi portálon, hozzátéve, a két ország nem változtathatja meg a múltját, de a jövőt a barátságra, a partnerségre és az együttműködésre építheti. A macedón hatóságok hétfőn kezdték meg a hivatalos épületeken olvasható feliratok cseréjét, a Macedónia elnevezést mindenhol Észak-Macedóniára változtatják meg. A macedón kormány épületéről is eltűnt A Macedón Köztársaság kormánya felirat, amelyet a napokban Az Észak-macedón Köztársaság kormánya felirattal helyettesítenek. Kedden felvonták a NATO zászlaját a kormányhivatal épülete előtt.
A macedón kormány és a NATO múlt szerdán írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen. Erre várhatóan 2020-ban kerül sor. Görögország azonnal ratifikálta a jegyzőkönyvet, ennek következményeként pedig Macedóniát ezentúl Észak-Macedóniának hívják, és ezzel lezárult egy majdnem harmincéves folyamat, a görög–macedón névvita néven elhíresült diplomáciai csatározás.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától.
Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé tette, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre. Miután a felek 27 éves csatározás után megállapodtak a névváltoztatásról, további hét hónap kellett ahhoz, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek. A görög és a macedón külügyminiszter tavaly június 17-én írta alá a névváltoztatásról szóló megállapodást. Az egyezményt ezt követően a macedón parlament ratifikálta, majd Zoran Zaev kormányfő népszavazást kezdeményezett, hogy kiderüljön, mennyire támogatják az állampolgárok az ország nevének megváltoztatását. A nem ügydöntő referendumon feltett kérdésre – Támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt? – ugyan a voksolók több mint 90 százaléka igennel válaszolt, ám a részvételi arány alig haladta meg a 36 százalékot, így érvénytelen lett. Ennek ellenére a miniszterelnök alkotmánymódosítást kezdeményezett, amelyet a parlament idén január 11-én meg is szavazott. Két héttel később a görög törvényhozás is jóváhagyta a névváltoztatásról szóló megállapodást.
