Összefogást és az állam szerepének fontosságát hangoztatták a szónokok az augusztus 20-i nemzeti ünnepségeken tegnap Magyarország-szerte.
Sólyom László köztársasági elnök tegnap állami kitüntetéseket adott át augusztus 20-a alkalmából a Parlamentben. Az államfő ünnepi köszöntőjét azzal kezdte, hogy a nemzeti ünnepeken ― március 15-én, október 23-án és augusztus 20-án ― átadott kitüntetések ceremóniája ünnep az ünnepben. Szerinte ekkor azt demonstrálhatjuk, hogy vannak értékeink, amelyekkel a Magyar Köztársaság, a magyar állam azonosul, és kifejezi elismerését az értékek létrehozóinak.
Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke arra figyelmeztetett, hogy a XXI. század kihívásai közepette a nemzet sikerének kulcsa csak az összefogás, az együttműködés lehet, ezért azt kell nézni, ami összeköt, nem pedig azt, ami szétválaszt.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Kisebbségekért-díj átadásán nemzetpolitikai tekintetben a felelős, a megegyezést kereső patriotizmus mellett foglalt állást. A kormányfő azt hangoztatta, hogy a radikális nemzetieskedő kivagyiságot sokkal kevesebbre tartják a határon túl is, mint a felelős, együttműködést kereső patriotizmust.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter az ünnep alkalmából ugyancsak kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át. A szocialista politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medencében egyedül Szent Istvánnak sikerült életképes államot alapítania és nemzetet, országot teremtenie.
A mai ünnepi alkalom lehetőség arra, hogy megköszönjük a honvédségnek a szolgálatot, a helytállást. A nemzet nevében köszönöm az önök és katonáik szolgálatát, amit a hazáért, Európáért és az észak-atlanti szövetségért tettek és tesznek ― mondta ünnepi beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter tegnap Budapesten a Hősök terén rendezett tisztavatáson. A politikus az 59 fiatal honvéd- és 49 rendőrtiszt előtt kijelentette: ,,jól képzett, felkészült tisztek és tiszthelyettesek védik hazánkat, látnak el közös feladatokat szövetségeseinkkel, és olyan tábornokok vezetik a Magyar Honvédséget, akik itthon és külföldön nagy elismerést vívtak ki a magyar katonáknak".
Az államnak a közösség szolgálatában kell állnia ― mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője tegnap Balatonfüreden, a Szent István téren rendezett augusztus 20-i ünnepségen. Amikor Szent István ezer évvel ezelőtt létrehozta a keresztény magyar államot, akkor nem azért hozta létre, hogy a saját egyszemélyes hatalmát intézményesítse ― tette hozzá a politikus. Navracsics Tibor szerint Szent István azért szervezte meg a magyar államot, mert hitt abban, hogy csak az állam jelentheti azt a szervezeti keretet egy közösség számára, amely a továbbélését biztosítja.
Az erős ország toleráns és befogadó ― mondta augusztus 20-a kapcsán Fodor Gábor. Az SZDSZ elnöke emlékeztetett rá, hogy Szent István is erre hívta fel fia, Imre herceg figyelmét neki írt intelmeiben. Fodor Gábor szerint egyszerre két irányban kell szolidárisnak lenni: az országon kívül és az országon belül is. Ezt kifejtve azt mondta, hogy az Európai Unió tagjaként sem szabad megfeledkezni a határon túli magyarokról, különösen a Vajdaságban és a Kárpátalján élőkről, akik a romániai vagy a szlovákiai magyarokkal ellentétben nem tagjai az uniónak, ezért irántuk fokozott figyelemmel kell lenni.
Összefogásra és az állam megerősítésére szólított fel Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere. Mindenkivel össze kell fogni, akivel lehet, hogy újrateremtsük azt az államot, amit Szent István alapított ― mondta a politikus a debreceni Szent István-domborműnél rendezett tegnapi ünnepségen. Kósa Lajos előzetesen feltette a kérdést: mivé lett István király műve, hol van a bölcsesség, az államba, a törvényekbe vetett bizalom, a magyar öntudat? A Fidesz alelnöke szerint ma égetően vetődik fel a magyar államiság kérdése.
Szent István műve egyfajta hármas oltár, a kereszténység, az európaiság és a magyarságnak a hármas oltára, mely együtt biztosítja a nemzet fennmaradását ― mondta Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke tegnap Kalocsán. Ez a három nem egymással szemben álló valóság, hanem egymásra mutató valóság ― mondta az ünnep szónoka az érseki székhelyen. Semjén Zsolt kiemelte: Szent István történelmi művében az a zseniális, és ezért jelenti a magyar megmaradást, mert úgy kapcsolódott a keresztény Európához, hogy közben nem lettünk sem a Német-római Császárság, sem a Bizánci Birodalom hűbérese.
Augusztus 20-án Szent Istvánra, az első keresztény magyar királyra emlékezünk, aki pártfogását ma is kiterjeszti népére ― mondta a Szent István-napi ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros prímás, esztergom―budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilika előtti téren. Kitért arra, hogy az önzés és a bizalmatlanság zsákutcájába tévedt ember nem tud többek között a környezetvédelem és az éghajlati változások kérdéseire válaszolni, majd hozzátette: ,,van teremtő és gondviselő Isten, aki szabaddá tud tenni bennünket bűneink csapdájából".
Szentbeszédében Majnek Antal munkácsi megyéspüspök hangsúlyozta: Szent István szabadon, önként vette fel a kereszténységet. Felelősséget vállalt népéért, és mert független országot alapítani.
A szentmisét követő Szent Jobb-körmenetben, amelyben az egyházi intézmények, szerzetesrendek, lovagrendek képviselői mellett az idén is hívők sokasága vonult, első ízben énekelt rózsafüzért a vonuló tömeg.
Az est a hagyományos tűzijátékkal zárult.
