Tegnapi együttes ülésén a parlament két háza elfogadta az idei állami költségvetést, amely megnövelt, GDP-arányosan 2,76 százalékos államháztartási hiánnyal számol. A költségvetést 272 törvényhozó szavazta meg – a kormánykoalíció pártjai mellett az RMDSZ is – 122-en ellene voksoltak, ketten pedig tartózkodtak.
A parlamenti vitán Viorica Dăncilă kormányfő elmondta, hogy a költségvetés 5,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a kormány optimizmusát pedig azzal indokolta, hogy fejlődik a gazdaság, közberuházásokra összesen 50 milliárd lejt (10,5 milliárd eurót) irányoztak elő, ami megteremti a remélt növekedés feltételeit. Dăncilă a beruházások mellett prioritásként jelölte meg az oktatást, amelynek évi költségvetése mintegy 48 százalékkal lesz nagyobb az előző évhez képest, az egészségügyre is 15 százalékkal többet fordítanak. A kormányfő kifejtette: hogy az elmúlt évek jó gazdasági eredményeinek köszönhetően a GDP várhatóan először fogja meghaladni az 1000 milliárd lejt (210 milliárd eurót), a nettó átlagbér pedig 50 százalékkal lesz nagyobb 2019-ben, mint 2016 decemberében volt, amikor a jelenlegi koalíció kormányra került. Azt is a pozitívumok között említette, hogy az állami nyugdíjalap idén többlettel fog zárni, amire hosszú idő óta nem volt példa.
A költségvetés tartalmazza a korábban megígért bér- és nyugdíjemeléseket; az öregségi járandóságok szeptembertől 15 százalékkal fognak emelkedni.
A kormányfő szerint az önkormányzatoknak sincs okuk arra, hogy elégedetlenek legyenek, mert hétmilliárd lejjel kapnak többet, miután a személyi jövedelemadó teljes egészében a helyi és a megyei önkormányzatoknál marad. Az ellenzék túlzottan derűlátónak tartja a büdzsét, szerintük nem valósítható meg 5,5 százalékos gazdasági növekedés, és az államháztartás bevételeit is túl nagyra tervezte a kormány, ezt az adóhatóság aligha tudja majd teljesíteni.
A költségvetési vita során Liviu Dragnea SZDP-elnök javaslatára csökkentették a hírszerző szolgálatok keretét, amiért Klaus Iohannis államfő élesen bírálta a kormánykoalíciót. A parlamenti szavazás után Iohannis egy közleményben fogalmazta meg véleményét. Az államfő szerint a büdzsé elzálogosítja a következő nemzedékek jövőjét, mert felületes, a gazdaság valós helyzetéhez képest eltúlzott számokra van építve, és a fejlesztésekre valójában kevesebb pénz jut, mint tavaly. Iohannis úgy látja: a szociálliberális kormánykoalíció populizmusával és demagógiájával az ország gazdaságának stabilitását és kiszámíthatóságát veszélyezteti. Kifogásolta azt is, hogy a kormány megkésve terjesztette a parlament elé a költségvetési tervezetet, ezért nem marad elég idő a végrehajtására.
A költségvetési törvény csak azt követően lép hatályba, miután Iohannis kihirdeti.
Botrány a gyermekpénz körül
A csütörtökön késő estig elhúzódó költségvetési vita során többórás fennakadást okozott az a váratlanul elfogadott ellenzéki módosító javaslat, hogy a gyermekenkénti családi pótlék havi összegét márciustól emeljék a jelenlegi 84-ről 150 lejre a kétévesnél nagyobb gyermekek, illetve 200-ról 300 lejre a kétévesnél kisebbek számára. Az NLP kezdeményezését a kormánypártok néhány törvényhozója és az RMDSZ-frakció szavazta meg. A kormánykoalíció – forráshiányra és más családtámogatási intézkedésekre hivatkozva – eredetileg ellenezte a gyermekpénz növelését, miután azonban a parlament megszavazta, az SZDP frakciója – többórás válságtanácskozás után – úgy döntött, hogy nem hadakozik a Dragnea által „demagógnak” minősített javaslattal, hanem megoldást keres a támogatás megnövelésére. Így találták ki, hogy a tervezett 2,55 százalék helyett 2,76 százalékra növelik a GDP-arányos államháztartási hiányt. Az NLP eredetileg azt javasolta, hogy az idei év fennmaradó 10 hónapjára szükséges 2,13 milliárd lejnyi többletkiadást abból a többletbevételből fedezzék, amely az állami nyugdíjpénztárnál keletkezett, amikor (2018-tól kezdődően) a tb-járulékok befizetési kötelezettségét a munkáltatókról átruházták az alkalmazottakra – Liviu Dragnea szerint azonban törvénytelen lenne a nyugdíjalapból költségvetési kiadásokat fedezni, így az ellenzék „alkalmazhatatlan” indítványára csak a deficit növelésével lehet forrást biztosítani. Hozzátette: amint kihirdetik a költségvetési törvényt, a kormány sürgősségi rendeletet ad ki a családi pótlék növeléséről.
A társadalombiztosítás nyereséges
A parlament szenátusának és képviselőházának egyesített szakbizottságai hétfőn fogadták el a 2019-es társadalombiztosítási költségvetés tervezetét. Megalapozásánál 5163 lejes bruttó átlagbérrel számoltak. A legutolsó változat szerint – amit a múlt péntek éjjel töltöttek fel a pénzügyminisztérium honlapjára – a társadalombiztosítás nyugdíjrendszert illető bevételét 71,662 milliárd lejre, kiadásait 68,761 milliárd lejre becsülik, a többlet 2,9 milliárd lej. A korábbi változat szerint a nyugdíjrendszer bevételét 71,662 milliárd lejre, kiadásait pedig 69,961 milliárd lejre becsülték, a többlet 1,7 milliárd lej lett volna. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter rámutatott: idén a nyugdíjrendszer a nemzeti össztermék 0,2 százaléknak megfelelő többletet produkál, ami azt mutatja, hogy a rendszer első pillére igenis vonzóvá tehető. A tervezet szerint a munkabaleseteket és a szakmai betegségeket biztosító rendszer bevétele 181,435 millió lej lesz, kiadásait pedig 130,919 millió lejre becsülik, a többlet 50,516 millió lejt tesz ki. A munkanélküli biztosítási rendszer bevételeit 1,35 milliárd lejre, kiadásait 1,583 milliárd lejre becsülik, a várható többlet 320,335 millió lej. A munkabérek kifizetését biztosító rendszer bevételei 905,299 millió lejt tesznek ki, kiadásai 18,263 millió lejre rúgnak, a többlet 887,036 millió lej.
