Határozathozatalokkal ért véget tegnap a Magyarok VII. Világkongresszusa, amelyet augusztus 16—20. között rendeztek meg Budapesten. Határozatot fogadtak el arról, hozzák nyilvánosságra a magyar államadósság alakulásának dokumentumait, hogy mindenki megismerhesse, miért fizet az ország évente 1500 milliárd forintot csak kamatokra. A kongresszus felhatalmazta a Magyarok Világszövetségét, hogy kezdeményezze az 1956-os szovjet bevonulás miatt okozott károk megtérítését.
A kongresszus kezdeményezte azt is, hogy fogalmazzák meg a magyar nép önrendelkezési nyilatkozatát. Határozat született arról, hogy újabb népszavazást kezdeményeznek a határon túli magyarság állampolgárságának ügyéről, ennek kiírásához legalább egymillió aláírást akarnak összegyűjteni a törvényben előírt 200 000 helyett. A kongresszus határozatban szólította fel a magyar népet, hogy támogassa ezt a népszavazási kezdeményezést.
Nem bocsátottak meg
Még nem jött el az ideje annak, hogy a csehek megbocsássanak az oroszoknak Csehszlovákia 1968. augusztus 21-i megszállásáért — vélte a megkérdezettek kétharmada abban az országos felmérésben, amelyet a prágai STEM közvélemény-kutató intézet készített. Nem a jó és a rossz kommunisták harca volt a prágai tavasz, hanem össznépi mozgalom az adott politikai rendszer megváltoztatásáért — jelentette ki Václav Klaus cseh államfő abban a beszélgetésben, amelyet tegnap délután folytatott a dél-morvaországi Mikulovban osztrák kollégájával, Heinz Fischerrel az 1968. augusztus 21-i csehszlovákiai bevonulás 40. évfordulója alkalmával. Közös volt a véleményük abban is, hogy a Varsói Szerződés katonai beavatkozása súlyos politikai hiba volt, lejáratta a kommunizmus eszméjét.
Elmaradt a BT-határozat
Ismét eredménytelenül ért véget az ENSZ Biztonsági Tanácsa Grúziának szentelt ülése, Oroszország ugyanis nem támogatta a Franciaország által benyújtott határozati javaslatot, amely követelte az orosz csapatok azonnali visszavonását a kaukázusi köztársaság területéről. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet közölte, hogy a BT-határozatnak összhangban kell lennie a Nicolas Sarkozy francia elnök közvetítésével tető alá hozott, Tbiliszi és Moszkva által egyaránt jóváhagyott hatpontos béketervvel. Mivel a határozati javaslat nem erről szól, Oroszország nem támogatja a dokumentumot — szögezte le Csurkin, aki szerint a BT ülésén ,,ismét megpróbálták feje tetejére állítani a dolgokat, és áldozatként beállítani az agresszorokat".
Jöhetnek az amerikai rakéták
Az Egyesült Államok és Lengyelország képviselői aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében Lengyelországba telepítik az átfogó amerikai rakétaelhárító rendszer egyes elemeit. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és lengyel kollégája, Radoslaw Sikorski tegnap Varsóban látta el kézjegyével az egyezség okmányát Lech Kaczynski lengyel államfő és Donald Tusk miniszterelnök jelenlétében. A lengyel—amerikai szerződés közel kétévi tárgyalás eredménye, és nem független a Grúzia körül kialakult nemzetközi feszültségtől. A megállapodás értelmében 2012-ig tíz amerikai elfogó rakétát telepítenek Lengyelországba a redzikowoi támaszpontra, mindössze 180 kilométerre Oroszország nyugati határától.
