A nyelvi vétségekért nem jár büntetés, mint a közlekedési szabályok be nem tartásáért, de a nyelvi hibák ugyancsak nehezítik a megértést, még az utakon is.
Romániában leggyakrabban a többé-kevésbé szakszavak helytelen használata okozza a legtöbb gondot. Nemegyszer nem ismerjük fel, hogy idegen – legtöbbször román – szavakat, kifejezéseket használunk szinte magától értetődően. Miért? Mert nincs magyar oktatási nyelvű autóvezetői, autószerelői iskola, autómérnöki, gépészmérnöki képzés. Sajnos. Nem javíthat eleget ezen az áldatlan nyelvi-társadalmi helyzeten az, hogy 1990 óta az anyaország segítségével inkább igazodhatunk a követendő normához.
Gyakran hallani ilyeneket: „Nem égett a másik pozíciója, és akcsident lett belőle.” Ugye kitalálták, hogy autóbalesetről volt szó, mely oka állítólag az volt, hogy nem világított az álló kocsi helyzetjelző lámpája.
Az ütközés – és nem a tamponálás – megtörtént. A vétkesnek szerencsére volt biztosítása – és nem aszigurálása –, így az autójavítóban (más szóval szervizben, de nem szerviszben!) esedékes javítás költségeit a biztosító téríti majd meg, fizeti vissza – és nem ramburszálja! – a károsultnak.
Van mit egyengetni az autós nyelvhasználat terén, útjainkról nem is beszélve. Ily körülmények közepette az iránytévesztés könnyen megeshet... Ha a riasztó – helytelenül álárma – akkor is megszólalna, amikor a nyelvvel bánik rosszul valaki, bizony lenne mit hallgatni, de talán jobban odafigyelnénk.
A helyzet javulását sok oktatótól – hibásan insztruktortól – hiába várnók, hisz ők is gyakran segítségre, nyelvhasználati elsősegélyre szorulnak.
– Nyisd fel a kapotát! – hallani például Nyisd fel a motorháztetőt! helyett. Nem is kell szemnalizálni, azaz jelezni, hogy román hatásra észlelhetőek a romlás ilyetén jelei.
Nemrég siklósi barátom segítségével jó néhány olyan autósnyelvi kifejezést számba vettünk, amelyeket a romániai magyarok sajnos többnyire helytelenül, az irodalmi magyart beszélők számára érthetetlenül használnak. Bevallom, a felleltározottak egy részének helyes magyar megfelelőjét magam sem ismertem. Ezt nem mentségnek, hanem önbírálatnak szántam.
Hadd soroljak a felemlegetettekből. A szópárok első tagja a helytelen: sofőrvizsga = vezetői vizsga; sofőrkönyv = jogosítvány, avagy vezetői igazolvány; talon = forgalmi engedély; rükverc = tolatás; index = irányjelző; kontakt = indítókulcs; kuplung = tengelykapcsoló; rövid fázis = tompított fény; hosszú fázis = távolsági fényszóró vagy egyszerűen fényszóró; poligon = rutinpálya; bord = műszerfal; a kormány blokálása = kormányzár. A sort természetesen folytathatnók.
Arra is van példa, hogy az idegen szót nemhogy kerülni kéne, egyenesen ajánlatos élni vele. Ilyen a franciából kölcsönzött volán szavunk, amelynek igaz, van magyar megfelelője, de az ismétlés elkerülése végett vagy mert nem mindig helyettesíthető, vegyük csak igénybe. A Volánjárat helyett nem mondhatok kormányjáratot, és általában a kormánypárti sem azonos a volánpártival...
A fénykürtre kapcsolok, villogtatok, mint az egymásnak rendőrt jelző autósok. Jelképesen jelzem a veszélyt. Lehetőleg kerüljük a nyelvhasználatban is a szabálytalanságot, a buktatókat.
Zsigmond Győző