Málnásfürdő várja a beruházást
Jóllehet a kivitelezési szerződés aláírását novemberre tervezik — és ezzel gyakorlatilag elkezdődhetnének a munkálatok —, A borvíz útja turisztikai fejlesztési terv kapcsán még mindig éles viták dúlnak. Nagy István baróti polgármesterből csak úgy árad a panasz: sokallja az önrészt, túlméretezettnek tartja a beruházást, hiányolja a konzultációt a megyei tanács részéről. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke viszont azt hangoztatja: egyeztettek az önkormányzatokkal, ráadásul más települések esetében nagyobb az önrész.
,,Azzal vádolnak engem a megyei tanács vezetői, hogy a múltban gondolkodom. Pedig az a baj, hogy senki nem tudja, mi is lesz konkrétan A borvíz útja program keretében" — állítja Nagy István, aki elismeri, hogy az évekkel ezelőtt díjnyertesnek minősített ötlet nagyon jó, a megvalósítással viszont komoly gondok adódtak. Olyan, mint a megyei tanács többi terve — mutatott rá. Véleménye szerint politikai érdekek húzódnak a háttérben, a programmal főként választási kampány idején foglalkoznak. A városvezető felháborodottan meséli, hogy az újabb tervmódosítást a múlt héten közölték az önkormányzatokkal, senki nem konzultált velük. Amint arról beszámoltunk, mivel több település nem tudja fedezni az önrészt, belső átcsoportosítást hajtottak végre, így lemondtak a baróti és a bölöni kezelőház megépítéséről. Helyettük Sugásfürdőn és Martonoson építik fel a létesítményeket, mivel Sepsiszentgyörgy és Bereck vállalta az önrész előteremtését.
Nagy István viszont még így is túlméretezettnek tartja az építkezést, és sokallja az önrészt. Ez most több mint 250 000 eurót tesz ki, azaz körülbelül 800 000 lejt. Az elöljáró hozzáteszi: ez már a harmadik összeg, amit közölnek velük, hiszen Barótnak eredetileg 60 000 lejjel kellett volna beszállnia, majd egy tervmódosítást követően az összeg több mint a tízszeresére emelkedett. Időközben kiderült: az eredetileg tervezettnél jóval drágább a kivitelezés, így az önkormányzatokra eső önrész tízszázalékosról körülbelül harmincszázalékosra nőtt. A legutóbbi tervmódosítás után Barótnak körülbelül a korábbi összeg felét kell kifizetnie. Nagy István szerint viszont ebből a 800 000 lejből kevesebb bonyodalommal több beruházást lehetne eszközölni. Sérelmezi, hogy a megyei tanács vezetése nem konzultált velük, a fejük fölött döntöttek. ,,Szeretném látni a tervezőt, szeretnék beszélgetni vele, hogy mérjük fel, mit lehetne lefaragni ebből, hogy a várost ne terhelje ekkora önrész kifizetése" — mondta a polgármester. Szerinte a tervezett huszonöt méter hosszú, hat méter magas öltözőépület túlméretezett, ahelyett a jelenlegi helyiséget kellene felújítani. Emellett kifogásolja, hogy nem volt ellenjegyezve a baróti tanács határozata, amellyel csatlakoztak a programhoz. Állítása szerint ,,politikai megerőszakolás" történt a határozattal, és erre kell számítani a következő időszakban is. Ahhoz ugyanis, hogy a minisztérium és a kivitelező novemberben megkösse a szerződést, valamennyi érintett önkormányzatnak el kell fogadnia az erre vonatkozó határozatot. Nagy István felvetette ugyanakkor, hogy inkább a Regionális Operatív Programban kellene pályázni infrastruktúra-fejlesztésre, hiszen ott csak kétszázalékos önrész terheli az önkormányzatokat.
Demeter János lapunknak nyilatkozva cáfolta a baróti polgármester állításait. Mint mondta, néhány héttel korábban egyeztettek a módosításokról, akkor a baróti tanácsot a főépítész képviselte a megbeszélésen. Legutóbb múlt héten konzultáltak a polgármesterekkel. ,,Nagy István annyiszor fog találkozni a tervezővel, ahányszor csak akar" — szögezte le a megyei tanács alelnöke. A részletes tervek kidolgozása ugyanis csak ezután kezdődik. A keretszámok, az elképzelések megvannak, a részletes tervezés nemsokára következik — mondta.
Ami az önrészt illeti, Demeter szerint nem jelenthet gondot. ,,Bölönnek nagyobb önrészt kell állnia, Előpataknak is. Három év áll rendelkezésére Barótnak, hogy kifizesse a 200 000 eurót. Ez nem jelenthet gondot egy városnak" — szögezte le. Nagy Istvánnak a Regionális Operatív Programra vonatkozó észrevételével kapcsolatban a megyei tanács alelnöke elmondta: A borvíz útja indításakor Románia még nem volt uniós tagállam, így strukturális alapokat nem hívhatott le, ezért pályáztak a PHARE-programra. ,,Ajánlom a polgármester úrnak, hogy pályázzon a Regionális Operatív Program keretében" — fűzte hozzá Demeter.
Mint ismeretes, A borvíz útja PHARE-alapokból finanszírozott, turisztikai fejlesztéseket célzó közös programja Hargita és Kovászna megyének. Hargita megyéből Tusnádfürdő, Borszék, Szejkefürdő, Zsögödfürdő, Homoródfürdő, Gyergyóremete vesz részt, Kovászna megyéből pedig Barót, Oltszem, Bölön, Előpatak, Kézdimartonos, Torja, Sepsibükszád, Málnás és Sugásfürdő.
