A szándéknyilatkozat aláírását Dél-Tirol – Székelyföld című konferencia előzte meg Kovászna Megye Tanácsának dísztermében. Az eseményen polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati és parlamenti képviselők, intézményvezetők vettek részt. Grüman Róbert, a háromszéki önkormányzat alelnöke köszöntőjében felelevenítette, az elmúlt öt évben Hargita és Kovászna megye, illetve Dél-Tirol között több ízben tapasztalatcserére került sor.

Nemzetiségi béke, gazdasági fellendülés

Miután németül, olaszul, ladinul, magyarul és románul köszönt jó reggelt, a házigazda Tamás Sándor kifejtette, szülőföldünk, Székelyföld fejlesztéséért fogtak össze és alakítják ki a testvérrégiós együttműködést. Dél-Tirol és Székelyföld földrajzi és történelmi hasonlóságait vázolva a szónok közölte, a két régió egyaránt a keresztény Európa része, gazdag természeti erőforrásokkal rendelkeznek, erős vidéki életforma jellemzi, dolgos, szabadságszerető emberek lakják. Az első világháborút követően hasonló elnyomásban volt része mindkét térség lakóinak. A különbség az 1970-es évektől számít, ugyanis a dél-tiroliak kiharcolták az autonómiát, míg a székelyföldi magyarságot továbbra is önkényuralmi intézkedések sújtják. Az autonómia etnikai békét és gazdasági fellendülést hozott. „Mi is ezt szeretnénk Székelyföldön, békében és jobban élni” – hangsúlyozta Tamás Sándor. A jövőbeni együttműködés céljaként a modell megismerését, a tapasztalatok átvételét jelölte meg az elnök.

Borboly Csaba kiemelte, a dél-tiroli autonómiamodell azt is jelenti, hogy egy közösség egyetértése nélkül a többség nem érvényesítheti akaratát, működik a vétójog. Dél-Tirolban le tudták küzdeni az egymás iránti ellenszenvet, itt egyesek tagadják még Székelyföld létét is. Fontos, hogy ki az, aki itthon érzi magát, és ki az, akiről a helyi, illetve országos többség úgy gondolja, nincs itthon. Az együttélést az a kölcsönös felismerés határozza meg, hogy a közösségek egymásra vannak utalva, és egyikük sem tud felülkerekedni a másikon, etnikumközi paktumra van szükség. Fontos elem a kölcsönös bizalom megteremtésében, hogy mindenki tanulja meg a másik nyelvét.

Magunk döntsünk saját dolgainkról

Az erdélyi magyar politikai szereplők számára különösen fontosak az ilyen alkalmak, amikor olyan vezetőkkel találkozhatnak, akik már túl vannak a közösségeik megmaradásáért folytatott küzdelmek nehezén, és akik számára ma az jelenti a legfontosabb kihívást, hogy a kiharcolt jogaikkal éljenek és fejlesszék közösségüket – mondotta Péter Ferenc. Dél-Tirol helyzete egész Európa számára bizonyítja, hogy az őshonos etnikai közösségek önrendelkezése működőképes, és minden, a demokráciáját tökéletesíteni akaró európai tagállam számára követendő példa. A székelyföldi emberek is szeretnének maguk dönteni saját dolgaikról, ezért Dél-Tirol példája kitartásra ösztönöz bennünket, hogy következetesen küzdjünk azokért a célokért, amelyek a mi közösségünk számára is önrendelkezést eredményeznek – tette hozzá Maros Megye Tanácsának elnöke.

Hídverők, nem bajkeverők

Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke jelezte, hogy konkrét eredménye van az öt évvel ezelőtti kapcsolatfelvételnek, amelyet azóta építgetnek, s most beérni látszik a gyümölcse. Európa nagy részében magától értetődő, hogy a régiók a kisebbségek hazája, a kulturális és nyelvi sokféleség forrása. Ennek ellenére egyelőre kevés szó esik az Európai Unióban arról, hogyan lehetne jobban hasznosítani a kisebbségi közösségeket a gazdaság és társadalom fejlődése érdekében. A Minority SafePack kezdeményezéssel, amelyhez elsőként Dél-Tirol csatlakozott, azt szeretnék elérni, hogy az európai intézmények értsék és értékeljék az őshonos kisebbségeket, lássák, hogy Európa sajátos részei, alkotóelemei kultúrájukkal, nyelvükkel és a regionális politikák újragondolásával biztosítsák a kulturális és nyelvi sokszínűség védelmét. Dél-Tirol példája mutatja, a nyelvet nemcsak megőrzendő értéknek kell tartani, hanem az az alapja mindennek, ott a nyelvhez igazítanak mindent – mondotta Vincze Loránt. További jó példaként említette a német–dán határvidéket, mert ott a kisebbségeket nem bajkeverőnek, hanem hídverőnek tartják, a közeledésben erőforrásként tekintenek rájuk. Továbbá a belgiumi 60 ezer fős német közösségnek saját kormánya, parlamentje van, és még külpolitikai jogosítványai is vannak.

Kerülni a konfliktusokat

Daniel Alfreider ismertette a régió utóbbi száz évének és az autonómia kiharcolásának történetét. Az autonómia gyakorlati megvalósulásának feltétele a decentralizáció és a szubszidiaritás, hogy minden döntést az érintettekhez lehető legközelebb hozzanak meg. A dél-tiroli autonómia létrejötte szempontjából kiemelkedő fontosságú volt a téma nemzetközi szintre emelése, de a belső béke megteremtése is, amely a gazdasági fejlődés alapfeltétele. A kormányzóhelyettes fontosnak tartja, hogy az autonómia a gazdaság területére is kiterjedjen, hiszen enélkül nem lehet beszélni kultúráról, családtervezésről, oktatásról, egészségügyről sem. Hozzátette: a sikeres dél-tiroli gazdasági modell kulcsa az, hogy nemcsak nagy cégeket kell behozni a régióba, hanem meg kell adni a fejlődés lehetőségét az embereknek is, támogatni kell a kis gazdaságokat, a kézművességet, a falusi turizmust is. Kijelentette: minden konfliktus időveszteséget jelent, ezért a konfliktusok elkerülésére kell törekedni. Az autonómia kiharcolása nem egyszerű folyamat, ahhoz bátorság és kitartás kell – mondotta Daniel Alfreider.

Daniel Alfreider. Fotó: Kocsis B. János

A konferencia záróakkordjaként az elöljárók aláírták a régiók közötti együttműködési megállapodás kidolgozásának a szándéknyilatkozatát. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy mindhárom megye külön-külön szerződést köt Dél-Tirol autonóm tartománnyal, és a két ország külügyminisztériumának ezt még jóvá kell hagynia.

A szándéknyilatkozatban arra hivatkoznak, hogy Románia magyar többségű régiójában és Olaszország területi autonómiával rendelkező, német többségű régiójában hasonló nézeteket vallanak a kulturális megértésről, a többség és kisebbség együttműködéséről, a népcsoportok közötti együttélésről. Azt is leszögezték, hogy a kialakítandó kapcsolatok célja a gazdaság fejlesztése mindkét régióban, valamint a bevált gyakorlatok kicserélése az oktatás, a turizmus, a mezőgazdaság, a szövetkezeti rendszerek, valamint a helyi és regionális márkák területén.

A Háromszék érdeklődésére Daniel Alfreider közölte, autonóm tartományukban biztosított a szabad jelképhasználat és a többnyelvűség, ami természetes. Utóbbi olyannyira, hogy a községek, járások maguk döntenek arról, melyik nyelven szerepel elöl a kiírás. Például saját falujában, amelynek 90 százaléka ladin, az első helyen a ladin, a másodikon a német, a harmadikon az olasz nyelvű megnevezés áll.