Amint arról beszámoltunk, az EMNP városi képviselő-testületbeli két tagja tavaly októberben jelezte, a 2018 nyarán Sepsiszentgyörgyön tapasztalt áradások és belvizek problémájából kiindulva szakértők bevonásával tanulmánykészítésbe kezdenek. Ennek előtanulmányát, a 2010-es és a tavalyi áradást fényképekkel és videóanyagokkal illusztráló, illetve adatokkal is bőven megtűzdelt változatát mutatták be  Ha jön a víz címmel csütörtökön. Bálint József az érintettek, valamint a tanulmány előkészítésében részt vevők jelenlétében ismertette a dokumentumot. Bevezetőként rámutatott: a 2018 nyarán tapasztalt háromrendbeli felhőszakadás bebizonyította: „nem kell folyó” ahhoz, hogy olyan házak is veszélyben legyenek, ahol azelőtt „csak a csapon jött víz”, utalva ezzel a Gyár és Ág utcában augusztusban tapasztaltakra.

A tanulmány összeállításánál három fő kérdéskört vettek figyelembe: árvízvédelmi intézkedéseket, a belvizek problémáját, valamint a belvárosi esővíz-elvezetés hiányosságait. A tanulmány elkészítésénél a Debren-patak 2010-es komoly károkat okozó áradását, illetve az elhárítás, kártérítés érdekében hozott intézkedéseket vizsgálták meg, majd összegezték az elmúlt nyolc év történéseit. Arra a következtetésre jutottak, hogy számos hiányosságot azóta sem sikerült pótolni. A vizsgált városrészeken léteznek ugyan vízelvezető árkok, csatornák, átereszek, átemelőszerkezetek, de ezek vagy elégtelenek, vagy nincsenek megfelelően karbantartva, működtetve, s a patakmedrek alapos takarítása sem történt meg. Bálint József megemlítette, hogy sajnos helytálló az a megállapítás is, mely szerint míg kilenc évvel ezelőtt az önkormányzat hatékonyan reagált mind a kárelhárítás és az utómunkálatok, mind a gyorssegélyek terén, a tavalyi hasonló esetek után alig történt valami – így például a kártérítésekkel továbbra is adósak.

A tapasztaltakból kiindulva tizenkét övezet kapcsán fogalmaztak meg konkrét javaslatokat. Ezek a Farm utca, a Jókai Mór utca, a Kolcza-gödör és az Ipacs-patak, a Borvíz utca (annak Sugárfürdő felőli része, valamint a borvízforrás környéke), a Kökényes árok, a Mikes Kelemen utca, az Oltmező út Olt-híd körüli szakasza (a Mol-töltőállomás és a Lidl Áruház környéke), a Gyár, az Ág utca, valamint a Kós Károly út, a 12-es országútnak a város Csíkszereda felőli kijárata és az Árkos-patak közötti szakasza, a Csíki utca és Forrás utca határolta övezet, valamint Kilyénben a Potsa-kúria előtti útszakasz. Számításaik szerint az elképzelések megvalósítása nagyjából másfél millió lejes össz­költséget jelentene a városnak (az összegek övezettől függően 7500-tól 535 ezer lejig terjednek). A tanulmányban ugyanakkor állandó feladatként jelölik meg az ellenőrzéseket, a karbantartást, valamint az árvízvédelmi készültséget, ezek költségeit évi 250 ezer lejre becsülik. Kétéves periódusban gondolkodva ez mintegy kétmillió lej összköltséget jelent a város számára.

Az EMNP képviselői egy tanácshatározat-tervezetet is benyújtottak az önkormányzathoz, amelyben a tanulmányban foglaltakra alapuló többéves árvízvédelmi program elindítását kezdeményezik, ennek idei költségvetése egymillió lej lenne. Bálint József reményét fejezte ki, hogy a képviselő-testület még ebben a hónapban napirendre tűzi a tervezetet, és akár módosításokkal is, de elfogadja azt. Kezdeményezésük indoklásaként Bálint József kifejtette: ha már a kertek után fizetendő tetemes adót „lassan csak vadkendertermesztéssel lehetne nyugodtan törleszteni”, legalább óvják meg azokat az árvíztől. Megemlítette még, hogy a tervezetben megjelölt összeg kevesebb mint egy százalékát teszi ki a város éves költségvetésének, ennyit talán megér a lakosság biztonsága.