Magyarország-szerte megemlékezéseket tartottak hétfőn, a kommunizmus áldozatainak emléknapján. A központi rendezvényt a Terror Háza Múzeumban tartották. Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunizmus bukása óta harminc év telt el, az 1989-ben születettek közül sokan már gyermekeiknek mesélik emlékeiket. Ha valaki a kommunizmus és minden totális diktatúra eszmerendszerét akarja elmagyarázni, akkor fontos elmondani, hogy ezek a döntés szabadságától fosztották meg az embert – közölte, hozzátéve: a kommunizmus, bár nemes célokra hivatkozott, mindent el akart pusztítani, amitől súlya van az emberi életnek.
Szelekovszky Ernő, az 1945–1956 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közösségének elnöke arról beszélt: a rendszerváltás óta eltelt 29 év sem volt elég „a magukat demokratáknak hazudó bolsevikok” kirekesztésére a közéletből. Pedig a biztonságosnak hitt mában is észben kell tartani: a szabadságot soha nem adják ingyen – figyelmeztetett, hozzátéve, a fiatalsággal is meg kell ismertetni a kommunista időszak szörnyűségeit.
A kommunizmus civilizációs zsákutca volt – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kiemelte: egy tömeggyilkos diktatúra áldozatai előtt tisztelegnek a kommunizmus soha meg nem torolt bűncselekményeinek egyik helyszínén, a Terror Házában. A miniszter emlékeztetett, mértékadó becslések szerint világszerte százmillió embert öltek meg a kommunista eszmerendszer nevében, de ennek sokszorosa volt a megnyomorított életek száma.
Böröcz László, a Fidelitas elnöke hangsúlyozta, a tudás nem mindig jelent örömet: a tudás néha fájdalommal jár, ez azonban megtanít arra, hogy gondoljunk a jövőnkre. Ha nem emlékeztetjük az embereket a múlt borzalmaira, azok újra megtörténhetnek – mutatott rá , majd így folytatta Európában ma is vannak olyan politikusok, gondolkodók, akik egyfajta nosztalgiával tekintenek a kommunizmusra.
Az 1948-as kommunista megtorlást elszenvedő pócspetri áldozatokra emlékezve Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatott be szentmisét a község római katolikus templomában. A koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönzött, majd 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélt Mindszenty József bíborosról, esztergomi érsekről, Magyarország egykori hercegprímásáról megemlékezve elmondta, Ferenc pápa döntése értelmében Mindszenty József hivatalosan is példakép lehet, mivel az ő személye volt a legismertebb a hitükért szenvedést vállaló bátor magyar katolikusok közül. Mindazoknak a szimbóluma ő, akik hitük, meggyőződésük, emberségük bátor vállalása miatt kínzást, börtönt, megaláztatást szenvedtek, sőt, feláldozták az életüket is – jelentette ki a bíboros. Hozzátette, hosszú a sora azoknak a vértanúknak és hitvallóknak, akiket a 20. század tanúságtevői közül már a boldogok sorába iktattak a Kárpát-medencében.
A kommunizmus és a bolsevisták az anyagi javak mellett a lelkünket, a hitünket, a kultúránkat és az egyházunkat akarták elvenni, azaz a lényegünket akarták megsemmisíteni – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere Pócspetriben. Kásler Miklós hangsúlyozta, a történelem során a magyaroknak mindig voltak ismert áldozataik és mártírjaik, de voltak egyszerű emberek százai és ezrei is, akik nemcsak hazájukért és családjukért, hanem a hitükért is odaadták életüket.
Erdő Péter és Kásler Miklós megkoszorúzta a máriapócsi Mindszenty József-szobrot és Asztalos János plébános emléktábláját a pócspetri templom falán.
