A magyarországi békés, demokratikus átmenetet, a magyar kultúra gazdagságát, a magyar és a spanyol történelem hasonlóságait és a közös célokat hangsúlyozta I. János Károly spanyol király a Parlamentben mondott beszédében tegnap Budapesten. Az uralkodó felesége, Zsófia királyné társaságában kedden érkezett állami látogatásra Magyarországra.
I. János Károly a Parlament Felsőházi termében politikusok, egyházi vezetők és diplomaták előtt elhangzott beszédében elmondta: bízik abban, hogy látogatása hozzájárul a két ország kapcsolatainak elmélyítéséhez, nem csak a két nép, hanem egy békésebb, igazságosabb és szolidárisabb világ érdekében. I. János Károly visszaemlékezett tizenegy évvel ezelőtti hivatalos látogatására, amikor már látszott, hogy Magyarország elindult a modernizáció útján a demokrácia felé. A király kiemelte Magyarország békés jogállammá válását, amelyben megvalósult a többpártrendszer, a parlamentáris demokrácia és a piacgazdaság, amelyek révén Magyarország belépett a modern demokratikus európai államok nagy családjába. Megjegyezte: Spanyolország határozottan támogatta Magyarország uniós csatlakozását. Ezzel a nemzetközi közösségnek olyan új tagja lett, amelynek jelentős politikai, történelmi és kulturális súlya van Közép-Európában.
Az uralkodó több példát említett, amely összeköti a spanyol és a magyar népet. Megemlékezett arról, hogy 1944-ben egy spanyol diplomata, Don Ángel Sanz Briz számos zsidó magyar állampolgár életét mentette meg Magyarországon, majd arról, hogy a második világháború után Magyarország adott otthont spanyol menekülteknek. Kiemelte, hogy a két ország kapcsolatai minden területen megerősödtek az utóbbi időszakban, példaként említette a turizmust, a kulturális és oktatási tevékenységeket. Magyarország 13 Nobel-díjast, az irodalom és a művészet számos kiválóságát adta a világnak, olyan neveket, mint Bartók vagy Kodály — mondta, majd felidézte a két legendás futballista, Puskás Ferenc és Kubala László alakját, akikre nagy szeretettel emlékeznek a spanyolok.
A spanyol király felhívta a figyelmet arra, hogy a globalizáció nem csak lehetőségeket, de fenyegetést is jelent; a nemzetközi közösségnek együttesen kell harcolnia a terrorizmussal, az illegális bevándorlással és a klímaváltozás káros hatásaival szemben.