A Néri Szent Fülöp Multifunkcionális Központba meghirdetett lakossági fórumra annyi őrkői lakos érkezett, hogy zsúfolásig megtelt az épület nagyterme. Miután mindenki elfoglalta helyét, Ruzsa Pál, az Amenkha Egyesület elnöke, és egyben a Sepsi GAL Egyesület alelnöke csendre intette a közönséget, elmondta, hogy kérdéseket csak a végén lehet feltenni, és átadta a szót Veres-Nagy Tímea projektmenedzsernek és Tóth-Birtan Csaba alpolgármesternek, a Sepsi GAL Egyesület elnökének, hogy ismertessék a projektet.

A tervekről

Miután Veres-Nagy Tímea engedélyt kért és kapott a filmezésre, röviden és közérthetően felvázolta mindazt, amit kezdeményezésükről tudni érdemes. Tavaly indult a program, mely során az Őrkő lakosainak életkörülményein is szeretnének változtatni, figyelembe véve azokat az ötleteket is, melyek a korábban itt tartott gyűléseken elhangzottak. Az itt élők minden problémáját természetesen nem fogja megoldani ez a 2023 végéig tartó projekt, de néhány fontosabbat azért szeretne orvosolni. A tervek szerint 812 méter aszfaltozott út és ugyanennyi víz és csatornahálózat fog kiépülni a következő négy év folyamán, óvodát és szociális lakásokat építenek, ezenkívül épül majd egy új, kétszintes közösségi központ, ahol egy helyen és az eddigieknél nagyobb, szebb termekben tartanak majd minden olyan programot, amely eddig is működött az Őrkőn, hogy a tornatermet újra eredeti rendeltetésének megfelelően használhassák.

Egy vizes blokk is része lesz majd a közösségi központnak, ahol zuhanyzók, mosógépek lesznek felszerelve, melyeket mindenki használhat, valamint egy jól felszerelt orvosi rendelő is helyet kap az épületben, ahol rendszeres orvosi vizsgálatokat tartanak, és családorvosok, szemészek, fogászok fogadják majd a betegeket. Ezenkívül megtörténik az elhanyagolt telkek-területek rendezése is, olyan zöldövezeteket, parkokat alakítanak ki, ahol focizhatnak, sportolhatnak a gyermekek. Ezek mellett a látványos, kézzelfogható újítások mellett azonban Veres-Nagy Tímea szerint a projekt legfontosabb részét azoknak a kurzusoknak, gyermekfoglalkozásoknak a folytatása, kibővítése jelenti majd, amelyek jelenleg is zajlanak.

Közmeghallgatás az Őrkőn. Pozsony János Csaba felvétele

A munkába állást segítő tájékoztatás és tanácsadás mellett munkaközvetítői szolgáltatást és segítségnyújtást is végez majd a Sepsi GAL Egyesület, ezenkívül tartanak majd felnőttképzést és szakképzést, támogatják a vállalkozói szellem népszerűsítését és új vállalkozások létrehozását, mi több, a kirekesztett közösség körében alkalmazó cégek bérköltségének a szubvencionálását is felvállalják. Zárszóként a projektvezető bemutatta a jelenlévőknek Péter Szabolcsot, azt a kollégáját, aki a másik két peremvidék lakossága mellett az őrkőiekkel is személyesen tartja majd a kapcsolatot. Havonta egy alkalommal (először kedden 13–15 óra között) kint lesz a közösségi házban, hogy a kérdésekre válaszoljon, meghallgassa és továbbítsa az illetékeseknek az egyesület programjával kapcsolatos panaszokat, javaslatokat, észrevételeket. Az is elhangzott még, hogy Sepsi GAL néven ismert projektet nem a polgármesteri hivatal működteti, hanem az Európai Unió, onnan kapják rá a támogatást, és idén még csak a tervezés zajlik, mely rengeteg papírmunkával és beszélgetésekkel jár, látványos változásokra csak a következő években lehet számítani.

Panaszok

A kérdések sorát két személyes panasz indította, melyeket természetesen az alpolgármesternek címeztek, az egyik egy bizonyos büntetésre vonatkozott, a másik a napszámosmunka melletti szociális segélyre. Később többen is kifogásolták az Őrkőn uralkodó elviselhetetlen körülményeket, ahol térdig ér a sár, mindenhol szemét, patkányok és döglött kutyák, és csak egy csapról folyik a víz... Ha végre fejlesztenek valamit náluk, önkéntesen is segíteni fognak, mondta románul egy helybéli lakos, mert nem bírják már ezt az állapotot, és ők is szeretnének a civilizált társadalom részévé válni.

A továbbiakban valaki azt kifogásolta, hogy az őrkői iskola előtt nincs fekvőrendőr, mint a többi iskola előtt, aztán különböző munkahelyekről, szakképesítésről, személyes vállalkozások ellehetetlenüléséről esett szó, és azt kérdezték az alpolgármestertől, hogy a Váradi József utcának miért csak egy részébe vezették be a vizet.

A tisztaság kérdése

Miután az indulatos bekiabálások közepette több kérdésre is sikerült válaszolnia, Tóth-Birtan Csaba alpolgármester kijelentette, hogy az építkezések előtt először a tisztasággal kellene foglalkozni: jó lenne, ha a hátsó domb alatti szemétlerakót fel lehetne számolni, hogy a helyében sportpálya épülhessen. De ahhoz, hogy ezt elérjék, meg kellene változtatni a szeméttel kapcsolatos szokásokat, ugyanis az őrkőieknek csak egy része hordja oda a szemetet, sokan továbbra is a domb aljába dobják nemcsak a műanyag palackokat, hanem a döglött disznót is, amivel kapcsolatosan komoly gondok adódtak a közelmúltban. Hangsúlyozta, minden családnak kukája kellene legyen, és oda kellene gyűjteni a szemetet, mint ahogy mindenki más teszi a városban. Arról is beszélt, hogy egyelőre a főutak mentén lesz megoldva a víz- és csatornahálózat elvezetése, de előbb-utóbb mindenki rácsatlakozhat a rendszerre, mert valóban embertelen az, hogy csak néhány csapról lehet vizet hordani. A telepre azért nincs bevezetve a víz és a villany, mert nem építkezési engedélyek alapján épült itt sok ház, a lakótelep egy része a hivatalos szervek szempontjából nem is létezik.

A házak lebontásáról

Ezután újra személyes kérések és panaszok hosszú sora következett, melyek nyomán egyre jobban körvonalazódni látszott az őrkőiek legnagyobb félelme: az utak kiszélesítése és az autóforgalom bevezetése érdekében egyes házakat le fognak bontani a lakónegyedben. Az illetékesek válasza, miszerint az emiatt kilakoltatottak a felépülő ötven új házban lakhatnak majd, csak részben nyugtatta meg a kedélyeket, ugyanis – amint az alpolgármester kifejtette – az új lakások nem lesznek a sajátjaik, azokért albérletet kell fizetni, de persze idővel meg is vásárolhatják ezeket. Többen is jelezték, hogy szeretnék felújítani, javítgatni a házaikat, ezért jó lenne minél hamarabb megtudni, hogy mely házak kerülnek lebontásra. Erre a kérdésre még nem tudtak választ adni, mint elhangzott, épp most van folyamatban az Őrkő új térképének megrajzolása.

Fotó: Albert Levente

A gyűlés végére Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-ügynökség vezetője is megérkezett, akire többen vártak már, hogy személyes kérdéseikre válaszokat, útbaigazítást kapjanak tőle. Néhány őrkői lakos sokáig ott maradt még gyűlés után, kihasználva az alkalmat, hogy végre felteheti kérdéseit a fontos vendégeknek.

Lapunk érdeklődésére az egyik lakos névtelenül elmondta, örül a nagy terveknek, de szerinte a legnagyobb baj azzal van az Őrkőn, hogy sokan csak a szociális segélyből élnek, megszokták, hogy az állam munka nélkül is eltartja őket. Ha kötelezni lehetne az embereket arra, hogy az állami támogatásért bár a házuk elejét tisztán tartsák, már sokkal jobb volna a helyzet – fejtette ki, majd hozzátette: „amiért szegény az ember, nem kell mocskosnak is lennie.”